Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Strasbourg, 2018. július 4.Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux

A Sargentini-jelentésben visszaélhettek két magyar egyetem nevével

Több tekintélyes magyar egyetem nevével is visszaélhetett a Sargentini-jelentés, az érintettek között a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az ELTE jogi kara is szerepel - írja keddi számában a Magyar Idők. Az érintett egyetemek tagadják, hogy segítettek a jelentés összeállításában.

A Magyar Idők szerint a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó tanulmány végén található mellékletben azon szervezetek között sorolják fel a Pécsi Tudományegyetemet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, amelyektől a jelentés előadója - Judith Sargentini európai parlamenti képviselő - észrevételeket és hozzájárulásokat kapott.

A lista a jelentés szövege szerint szigorúan önkéntes alapon készült, az előadó kizárólagos felelőssége mellett - írja a napilap.

Kottász Gergely, az egyetem sajtóreferense a Magyar Időknek elmondta: megdöbbenéssel látták a PTE nevét a felsorolásban, hiszen az intézmény vezetése nem nyújtott adat- vagy információszolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsolatos információval.

Az ELTE jogi karának dékáni titkársága a lapnak úgy reagált: egyáltalán nem járultak hozzá az egyetem megemlítéséhez, sőt áprilisban, amikor észlelték, hogy szerepelnek a Sargentini-jelentésben, levélben tiltakoztak, amelyben kérték, hogy vegyék le az egyetem jogi karát a listáról, de semmilyen választ nem kaptak.

A precedens.mandiner.hu-nak a birtokába jutott és nyilvánosságra hozta a Menyhárd Attila, a jogi kar dékánja által Judith Sargentininek írt levelet.

Az áprilisi keltezésű, angol nyelvű levélben a dékán azt kéri az EP-képviselőtől: orvosolja az adminisztratív hibát, és ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára a dokumentum későbbi változataiban, mivel a jogi kar nem adott sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez, valamint az intézmény sem volt semmilyen kapcsolatban az előadóval.

A precedens.mandiner. hu azt írja, Sargentini nem fogadta meg a dékán kérését, így a jelentés végső, szavazásra előterjesztett változatában is hivatkozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.

A portál szerint a Magyarországról szóló jelentéshez a melléklet szerint több médium mellett észrevételeket szolgáltathatott például a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Open Society European Policy Institute, a Transparency International, valamint az Alapjogokért Központ, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a röszkei tranzitzóna több magyar kormánytisztviselője.

Az Európai Parlament Orbán Viktor miniszterelnök részvételével kedden vitázik, majd szerdán szavaz a Sargentini-jelentésről, amely szerint fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének veszélye, így indokoltnak véli a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A többlépcsős eljárás végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×