Infostart.hu
eur:
388.31
usd:
336.32
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Strasbourg, 2018. július 4.Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux

A Sargentini-jelentésben visszaélhettek két magyar egyetem nevével

Több tekintélyes magyar egyetem nevével is visszaélhetett a Sargentini-jelentés, az érintettek között a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az ELTE jogi kara is szerepel - írja keddi számában a Magyar Idők. Az érintett egyetemek tagadják, hogy segítettek a jelentés összeállításában.

A Magyar Idők szerint a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó tanulmány végén található mellékletben azon szervezetek között sorolják fel a Pécsi Tudományegyetemet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, amelyektől a jelentés előadója - Judith Sargentini európai parlamenti képviselő - észrevételeket és hozzájárulásokat kapott.

A lista a jelentés szövege szerint szigorúan önkéntes alapon készült, az előadó kizárólagos felelőssége mellett - írja a napilap.

Kottász Gergely, az egyetem sajtóreferense a Magyar Időknek elmondta: megdöbbenéssel látták a PTE nevét a felsorolásban, hiszen az intézmény vezetése nem nyújtott adat- vagy információszolgáltatást semmilyen jelentéshez, és nem is rendelkezik ezzel kapcsolatos információval.

Az ELTE jogi karának dékáni titkársága a lapnak úgy reagált: egyáltalán nem járultak hozzá az egyetem megemlítéséhez, sőt áprilisban, amikor észlelték, hogy szerepelnek a Sargentini-jelentésben, levélben tiltakoztak, amelyben kérték, hogy vegyék le az egyetem jogi karát a listáról, de semmilyen választ nem kaptak.

A precedens.mandiner.hu-nak a birtokába jutott és nyilvánosságra hozta a Menyhárd Attila, a jogi kar dékánja által Judith Sargentininek írt levelet.

Az áprilisi keltezésű, angol nyelvű levélben a dékán azt kéri az EP-képviselőtől: orvosolja az adminisztratív hibát, és ne hivatkozzon semmilyen módon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára a dokumentum későbbi változataiban, mivel a jogi kar nem adott sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez, valamint az intézmény sem volt semmilyen kapcsolatban az előadóval.

A precedens.mandiner. hu azt írja, Sargentini nem fogadta meg a dékán kérését, így a jelentés végső, szavazásra előterjesztett változatában is hivatkozik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára.

A portál szerint a Magyarországról szóló jelentéshez a melléklet szerint több médium mellett észrevételeket szolgáltathatott például a Közép-európai Egyetem, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Open Society European Policy Institute, a Transparency International, valamint az Alapjogokért Központ, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a röszkei tranzitzóna több magyar kormánytisztviselője.

Az Európai Parlament Orbán Viktor miniszterelnök részvételével kedden vitázik, majd szerdán szavaz a Sargentini-jelentésről, amely szerint fennáll az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének veszélye, így indokoltnak véli a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A többlépcsős eljárás végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Magyarországról jött az első AI ügy az Európai Bíróságon – nem a szerzők, a kiadó perelt

Magyarországról jött az első AI ügy az Európai Bíróságon – nem a szerzők, a kiadó perelt

A nagy nyelvi modellek és a csevegőrobotok működésének rejtelmeiről kérdezgették Luxembourgban a március 10-ei tárgyaláson a bírák a helyi jelentőségű balatonkornyeke.hu kiadójának és a Googlenak a jogi képviselőjét, noha a szerzői és szomszédos jogokat a digitális piacon harmonizáló irányelvek és a kiadók szellemi tulajdona volt a per tárgya. A Budapest Környéki Törvényszéknek az Európai Bíróság felé feladott négy kérdése azt taglalta, hogy a sajtókiadók weboldalain található tartalmak mesterséges intelligencia általi felhasználása sérti-e ezeket a tulajdonjogokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×