eur:
413.25
usd:
403.38
bux:
81761.77
2025. január 11. szombat Ágota
Romsics Ignác történész beszél a XX. Század Intézetben, a Habsburg Történeti Intézettel közösen szervezett Átvágva, rendszerváltoztatások és számonkérések című konferencián.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Romsics Ignác: magyar felelősség is Erdély elvesztése

Trianon, valamint Erdély elvesztése történészi körökben is rendkívül érzékeny téma, amelyet a különböző szakemberek és a politikai oldalak is eltérően ítélnek meg - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Romsics Ignác történész, egyetemi tanár. Az `Erdély elvesztése 1918-1947` című könyv szerzője szerint nem lehet a Romániához csatolt területet hadsereggel visszaszerezni.

Volt idő, amikor Magyarországot és a magyar identitást Erdély jelentette, emiatt is érzékeny téma a terület elcsatolása – hangsúlyozta Romsics Ignác, az 'Erdély elvesztése 1918-1947' című könyv írója az Aréna című műsorban. Mint mondta: a határok meghúzásában a magyar oldalnak is felelőssége volt.

Romsics Ignác elmondta, hogy 'Erdély megnyerése', mint cím, fel sem merülhetett, hiszen nem ez történt.

Magyarországtól elkerült Erdély, de ebben nemcsak a nagyhatalmak felelőssége, hanem a magyar politikai oldal felelőssége is benne van.

A történész és egyetemi tanár szerint - más szakember állításával szemben – abszurdum az, hogy erős magyar hadsereggel és nagyhatalmi támogatással Erdély visszaszerezhető. Szerinte a témával foglalkozó történészek nagy része ezzel egyetért.

"Magyarország ugyanannak a katonai és politikai szövetségnek, az Európai Uniónak és a NATO-nak a része, ami egy ilyen fajta konfliktust ebből a szempontból is kilátástalanná, vagy értelmetlenné tesz, de ha valaki a könyvet is megnézi, akkor a könyv utolsó mondata az, hogy

mindaddig, amíg Erdélyben lesznek magyarok - és ez reméljük sokáig így lesz - addig Erdély a magyaroké is"

- magyarázta a történész.

Romsics Ignác arról is beszélt, hogy a magyar baloldal mindig is másként ítélte meg Erdély és Trianon kérdését, mint a nemzeti gondolkodásúak.

A magyar baloldal viszonya a nemzeti kérdéssel mindig problematikus volt: 1890-től kezdődően megalakul a magyar szociáldemokrata párt, a magyar baloldal egy más álláspontot foglal el ebben, mint a hagyományos történelmi pártok - tette hozzá. Mint mondta, ez érthető, mert

a magyar szociáldemokrata párt és a hozzá kapcsolódó erők - internacionalista pártok - nem nemzeti keretekben gondolkodnak, hanem a világ proletariátusának harcában gondolkodnak.

Ebből az következik, hogy 1918-ban éles helyzetben, a hagyományos magyar politikai elit próbálja menteni a menthetőt, de a szociáldemokraták vezetői azt mondják, hogy jó, hogyha el akarnak szakadni és föderalizálódni, ám legyen, nem fogják megakadályozni.

A szociáldemokraták a világháború előtt sem akartak revíziót, 1945 után a kommunista párt volt leginkább kész a területfeladásra, 1956 után Kádár János sem erőltette a visszacsatolást, és a rendszerváltás után a határon túli magyarok érdekében mindig a jobboldali kormányok hoztak fontos döntéseket – sorolta a példákat Romsics Ignác történész, egyetemi tanár.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Újabb front nyílt a német politika és Donald Trump között

Elutasította a német parlamenti pártok többsége a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követelését, hogy a tagállamok az eddigi két százalék helyett a a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeljék védelmi kiadásaikat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.13. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Váratlan lehetőség pottyant világ egyik leggazdagabb térségének ölébe, de ez éppen egy új háborút hozhat el

Váratlan lehetőség pottyant világ egyik leggazdagabb térségének ölébe, de ez éppen egy új háborút hozhat el

2024 végén váratlanul összeomlott a Bassár el-Aszad vezette kormány Szíriában, ezzel pedig egy csapásra megváltozott az ország nemzetközi megítélése. Az előző rezsimmel bizalmatlan vagy teljesen elutasító politikai kapcsolatot fenntartó országok most szinte egymásnak adják át a kilincset Damaszkuszban tett látogatásaik során. A nagy lehetőségről nem akarnak lemaradni az Arab-félsziget gazdag kormányai sem, akik már régóta várták ezt a pillanatot. Korábban már okozott gondokat, hogy a közel-keleti országban külső hatalmak egymással versengtek a nagyobb befolyás megszerzéséért, kérdés, hogy megismételheti-e magát a történelem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×