Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kutyás járőr a szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverúton Röszke térségében 2017. április 28-án. Elkészült a kétsoros kerítésrendszer második kerítése a magyar-szerb határ teljes, 155 kilométeres hosszán.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Határvédelmi készenlét a katonai helyőrségekben

A Magyar Honvédség kétezer-ötszáz katonája áll készültségben a saját szolgálati helyén, hogy mozgósítható legyen a határ védelmére, ha krízishelyzet alakulna ki a déli kerítésnél. Erre azonban egyelőre nincs sok esély, a felderítéssel, a járőrözéssel és a mélységi ellenőrzéssel megoldható a biztonsági határzár védelme, illetve az illegális bevándorlók kiszűrése - írja szombati számában a Magyar Idők.

A lap honvédségi forrásai szerint a különböző helyőrségekben a biztonsági határzár védelmére kijelölt egységek tagjainak a riasztást követően hat órán belül az adott határszakaszra kell érkezniük, hogy segítsék a kerítés védelmét ellátó rendőri erők munkáját.

Mint arról a lap korábban beszámolt,

a Magyar Honvédség erőinek nagy részét már visszahívták a déli határról,

csak a megfelelő felderítő technikai eszközök, az üzemeltetésükhöz és ellenőrző, felderítőfeladatokhoz szükséges személyi állomány szolgál a biztonsági határzárnál.

A határvédelemre kivezényelt katonák egy részének visszahívását főként az indokolta, hogy jelenleg más utakat keresnek a balkáni útvonalon az illegális bevándorlók, illetve az embercsempészek, hiszen tudják, a magyar határkerítés szinte áthatolhatatlan. A déli irányból érkezők inkább Horvátország felé próbálkoznak, bár a továbbjutásuk ott is egyre nehezebb.

A katonák visszahívása mellett szól az is, hogy a schengeni övezet kialakulásával a határvédelmi feladatokat alapvetően a Belügyminisztérium vette át, és nagyobb szerepet játszik a mélységi ellenőrzés, amely sikeres is lehet, ha nincs nagy nyomás a határszélen - olvasható a Magyar Időkben.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×