eur:
411.19
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mozdony halad át a megújult balatonboglári vasútállomáson, ahol a Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítésének és Kaposvár - Fonyód vonalszakasz felújításának átadóünnepségét tartották 2018. június 14-én.
Nyitókép: Varga György

Átalakítják az ország közlekedését, járatokat szüntetnek meg, közös jegy lesz

Országos közlekedési tarifaközösség létrehozásán dolgozik a kormány. Az a cél, hogy a távolsági autóbuszokon, vonatokon, városi járműveken egyetlen jeggyel lehessen utazni. Liberalizálni kell a közlekedési piacot és néhány vonalon hamarosan 160-nal hasíthatnak a vonatok.

Az innovációs tárca államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva legfontosabb feladatának a közúti-vasúti közösségi közlekedési rendszerek összehangolását tartja, hogy egységes menetrendi, utastájékoztatási és – ami a legfontosabb – jegyrendszert hozzanak létre 2020-ra.

"Ez magában foglalja a vasúti és buszjáratok párhuzamosságainak kiszűrését,

a csatlakozások biztonságos megszervezését, de azt is, hogy az ország két pontja közt utazva csak egy jegyet kelljen megváltanunk, függetlenül attól, hogy ehhez hányfajta szolgáltatást kell igénybe vennünk, hányszor szállunk át buszról vonatra, helyi járatról helyközire" - mondta Mosóczi László.

Úgy vélte, első körben nem szükséges egyetlen cégcsoportba összevonni az állami közlekedési vállalatokat.

"A kormány deklarálta, hogy a közösségi közlekedés gerince a vasút, ezért is fordítunk 1500 milliárd forintot a kötött pályás infra­struktúra fejlesztésére ebben a ciklusban.

A közúti személyszállítás fő feladata, hogy eljuttassa – szakzsargonban: ráhordja – az utasokat a vasútra. Éppen ezért kiemelten fontos az intermodális közlekedési csomópontok fejlesztése, hiszen a magyar települések jelentős részén az Osztrák–Magyar Monarchia örökségeként a vasútállomás távol van a központtól. A közúti és vasúti rendszerek működésének összehangolása, az átszállási kapcsolatok javítása és a közös utastájékoztatói és jegyrendszer – erre a három fő elemre épül az új közösségi közlekedési koncepció" - fejtette ki az államtitkár.

Fel kell szabadítani a piacot

A helyközi közúti közösségi közlekedés liberalizációja az uniós elvárások szerint 2020-ban, míg a vasútnál 2023-ban esedékes, de Mosóczi László szerint

a kötött pályánál még alaposan körbe kell járniuk, hogy fennállhat-e a további tíz évre szóló derogáció lehetősége.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánvasutak olyan vonalakon hajlandók komoly befektetéseket végrehajtani, ahol kiemelkedő az utasforgalom.

"Egyes helyeken ez éles versenyt eredményezett és a szolgáltatási színvonal jelentős emelkedésével járt – ez jó az utasoknak. Ugyanakkor a kedvezőtlenebb adottságú vonalakon, területeken – és ilyen a többség – nem lesz magánbefektetés, ám az állami vasúttársaságnak ott is kötelező fenntartania a szolgáltatást. Vagyis

az állami szereplő szempontjából nézve a liberalizáció azt jelenti, hogy a jövedelmező területeken meg kell harcolnia a bevételekért, a kevéssé jövedelmezőkön pedig egyedül kell elszenvednie minden hátrányt".

A magánvasutak az árakban nem versenyezhetnek

A tarifák hatósági árasak Magyarországon, azonban az államtitkár emlékeztetett: az üzletpolitikai kedvezmények rugalmasabbá teszik a rendszert: interneten vásárolva vagy bizonyos kevésbé kihasznált járatokon, vonalakon már most is 10-20-25 százalékkal olcsóbb jegyeket vehetnek a vonaton utazók.

Jöhet a 160 km/órás sebesség

Mosóczi László arról is beszélt, hogy két, a vonatok közlekedési rendszerét befolyásoló fontos rendszer is elkészült. Ezek lehetővé teszik azt is, hogy a megfelelő fedélzeti berendezésekkel felszerelt járművek, azokon a vasúti pályákon, amelyeket ilyen sebességre építettek ki, 160 km/órás csúcssebességgel közlekedjenek.

"Az első vasútvonalunk, amely bizonyos részein már ma is alkalmas 160-ra, a Budapest–Hegyeshalom: a RailJetek Bécs felé és a belföldi intercityjáratok Győrig nagy sebességgel roboghatnak.

A fővonalakon 2022 végétől 160-nal mehetnek a vonatok, és akár ennél is korábban a jelenleg korszerűsítés alatt álló Budapest–Hatvan és Budapest–Pusztaszabolcs szakaszokon"

- fejtette ki az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×