Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót
Nyitókép: Pixabay.com

Bajban vannak a fogorvosok

Egy uniós rendelet szerint 2030-ra meg kell szüntetni az amalgám használatát az európai fogászatokon. A kivezetéshez viszont ki kell alakítani egy olyan szeparáló rendszert, amelynek költsége több közfinanszírozott rendelő lehetőségét meghaladja.

Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának vezetője az InfoRádiónak elmondta: az amalgámtartalmú tömések száma jelentősen csökkent, mindössze 7-8 százalékra zsugorodott az aránya. Várandósoknál, szoptatós anyáknál és vesebetegeknél nem lehet alkalmazni, illetve 18 évesnél fiatalabb páciensnél sem használható.

Az amalgám teljes kivezetését 2030-ig kell megvalósítani.

Jövő év januárjától pedig minden fogorvos köteles lesz amalgámszeparátort beszerelni, amely az öblítéskor esetlegesen a lefolyóba távozó amalgámszemcséket szűri ki, így az anyag nem kerül be a csatornarendszerbe – mondta Hermann Péter.

Bár maga a berendezés ára nem elviselhetetlen, a fogorvosi szék alkalmassá tétele drága. Az egész – magán és közfinanszírozott – berendezés teljes költsége 7-7,5 milliárd forint. „Van, ahol egyébként egyszerűbb kicserélni a fogászati kezelőegységet, mert olcsóbb, mint ezt kialakítani” – fogalmazott a tagozatvezető.

A közfinanszírozott rendelőknél nincs arra keret, hogy ezt megcsinálják, így a szakértő szerint szükség lesz állami támogatásra. Erre az igényre azonban másfél éve nem kaptak választ a kormányzattól – tette hozzá Hermann Péter.

Problémák a fogorvosi ellátásban

A fogászatok legnagyobb problémája, hogy az alapellátás többi szereplőjéhez képest évek óta kevesebb forrásból kell gazdálkodnia – hívta fel a figyelmet Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának vezetője. Így kialakultak tartósan betöltetlen praxisú körzetek, jelenleg 300 ilyen hely van – tette hozzá.

Tavaly – amikor a fogászati ellátórendszer praxisonként egyszeri 3 millió forintot kapott – azt az ígéretet kapták, hogy az idei költségvetésbe beépítik a támogatást, azonban ez nem történt meg. Az alapellátáshoz hasonlóan kaptak továbbá 130 ezer forintos rezsitámogatást, azonban míg az előbbi 520 ezer forint plusz támogatásban részesült, addig a fogászatok csupán 130 ezer forintban.

Hermann Péter hangsúlyozta: ma egy fogászati rendelőnek fele annyiból kell gazdálkodnia, mint egy háziorvosnak. A szakértő szerint 900 ezer forint kell ahhoz, hogy egy fogorvosi praxis fenntartható legyen. „Ez egész egyszerűen nem jön ki” – fogalmazott.

A hiányt az iskolai fogászati rendszer sínyli meg leginkább. A közfinanszírozott szekállátásban is vannak gondok egyes helyeken, elsősorban a szájsebészet és a fogszabályzás területén. A fogágybetegséget kezelő paradontológia „szinte sehol nincsen” – emelte ki Hermann Péter.

Az InfoRádió megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, egyelőre nem válaszoltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

Tíz évig nem adható el a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel szerzett lakás – mondja ki a CSOK főszabálya. Ha viszont valaki a család további bővülésével nagyobb otthonba költözne, és nem szeretné elveszíteni a támogatását, arra lehetőséget ad számára a jogszabály közvetlen átjegyzéssel, vagy ha várni kell az új ingatlanra, egy letéti számla átmeneti beiktatásával. Csakhogy olyan szűkek ilyenkor a határidők, hogy azokból a lakáscsere amúgy is nagyon megterhelő időszakában sajnos rendkívül könnyen ki lehet csúszni, elvesztve a CSOK-ot, és még büntetőkamatot is fizetve utána. Pláne, ha a családtámogatások adminisztrációs gépezete sem segíti az ügyfeleket a tájékozódásban és a határidők szigorú betartásában, ráadásul még utólag, méltányossági eljárásban keretében sem mutat megértést az érintett családdal szemben. Egy ilyen szomorú esetet mutatunk most be olvasónk megkeresése alapján, amire talán még lehet megoldás akár jogszabály-módosítással is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×