Megvalósul ebben az évben az az elvárás – ami a bérmegállapodásban is szerepel –, hogy 6 százalék körül növekedjenek a reálkeresetek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető hozzátette: ebben az évben a reálkeresetek 10 százalékkal, a bruttó keresetek pedig 13 százalék körül növekedtek. A miniszter szerint ez lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékét tovább csökkentse a kormány 2019-ben: a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5-re mérséklődhet az adókulcs.

„250 milliárd forintot hagy kint a kormány a gazdaság szereplőinél”

– fogalmazott. Ezt a pénzt beruházásra, fejlesztésre vagy a munkaerő megtartására, a keresetek növelésére költhetik a cégek – tette hozzá.

A törvényhez tartják magukat

A pénzügyminiszter hangsúlyozta:

a kormány az újépítésű lakásoknál nem hosszabbítja meg az adókedvezmény határidejét.

Mint mondta, 2016-2019-ig vállalta az állam, hogy lemond erről a jelentős adóbevételről. „Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig él ez az adókedvezmény” – hangsúlyozta Varga Mihály, aki hozzátette: aki tudja, eddig az időpontig éljen a lehetőséggel. Az áfa értelemszerűen visszaáll az eredeti (27 százalék) szintre.

Arra a kérdésre, megvizsgálták-e, hogy ennek milyen hatása lehet a piacra, a tárcavezető elmondta: igaz, hogy még "férne el lakás" ezen a piacon, vannak más szempontok is. Például hogy a fővárosi új építésű lakások 10 százalékát külföldiek vásárolták meg. Emellett pedig – bár a kormány célja nem ez volt -,

az áfakedvezmény ingatlanbefektetések eszköze lett, hiszen nem kizárólag az első lakásvásárlásnál élhetnek a lehetőséggel.

Ezt viszont nem kívánják támogatni, mert az intézkedést a demográfiai tendencia megfordulása, a népességfogyás lassítása, valamint a lakásépítés élénkítése miatt vezette be a kormány.

Látványos javulást ígér az egészségügyben

A miniszter a teljes foglalkoztatást, valamint a családtámogatások bővülését szorgalmazva fontosnak nevezte a közfoglalkoztatottak átsegítését a munkaerőpiacra, a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését, az egészségügy és az oktatás többletfinanszírozását. Utóbbiakat szerinte az is indokolja a 2019-es költségvetésben, hogy a gazdaság csak javuló állami szolgáltatások mellett erősödhet.

Az elmúlt években jellemzően az egészségügyi infrastruktúra fejlődött, mostantól viszont a humán oldal kap nagyobb hangsúlyt, ezért az egészségügy látványos javulás előtt áll

– közölte.

Az államadósság csökkentésére a kormány nem a megszorító intézkedéseket választotta, hanem Dél-Korea vagy Tajvan példáját követve abban bízik, hogy a magyar gazdaság kinőheti azt – tette hozzá a tárcavezető.

Uniós költségvetés

A pénzügyminiszter elmondta azt is: a kormány reméli, hogy Magyarország nem lesz a következő uniós költségvetés ciklus vesztese. Varga Mihály ugyanakkor elismerte, hogy a májusban nyilvánosságra hozott európai bizottsági javaslat nem kedvez Közép-Európának. Egyértelmű, hogy a britek kiválásával csökken a befizetők száma,

azzal azonban, hogy a belső elosztási arányok a térségre hátrányos módon változzanak, nem ért egyet a kormány

– hangsúlyozta Varga Mihály. „Az, hogy a kohéziós alap és az agrárpolitikai alap összegei jelentősen csökkennének, ugyanakkor azok az országok, amelyek pedig a gazdaságpolitikai átalakításban nem túlságosan jeleskedtek, több pénzt kapjanak, ez szerintem nem egészséges megoldás” – fogalmazott. A pénzügyminiszter hozzátette: nem lehet az az Európai Unió célja, hogy a meglévő felzárkóztatási pénzeket migrációs támogatásokra használja fel.