eur:
408.94
usd:
375.21
bux:
74396.82
2024. november 5. kedd Imre
Újabb negatív rekordot ért el a forint, amely délután 313,50-ig gyengült az euróval szemben.
Nyitókép: Kovács Tamás

Kamatdöntés után nyugtató üzenetet küldött az MNB

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, amely ugyan az olajár-változás miatt átmenetileg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt - fogalmazott a monetáris tanács keddi kamatdöntése után, egyben az eddigi indoklásokban szereplő "tartós" kifejezés elhagyásával jelezték: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden.

Madár István, a Portfolio elemzője az InfoRádióban elmondta: szerinte izgalmas volt az a kommunikáció, amit előadott a Magyar Nemzeti Bank. A piac már nem volt elégedett, ezért is gyengült a forint.

Hozzátette azt is, hogy a jegybank kettős stratégiát követ:

az egyik, hogy alacsony az infláció, a másik pedig, hogy legfeljebb ideiglenesen emelkedik, ennek hatására a forint el is kezdett gyengülni,

aztán jött egy értelmező kommunikáció.

Nem sokkal az első közlemény után ugyanis az MNB nyugtató üzenetet küldött a piacnak. A legfontosabb megállapítás talán az, hogy

az 5-8 negyedéves időhorizonton nem tarthatók fenn a jelenlegi laza monetáris kondíciók,

ezért a jegybank elkezdi szigorítani a monetáris politikáját - mondta Madár István.

A forint alakulása

A hírekre azonnal visszaerősödött a forint, 323 alatt jár az euróval szemben a 325 feletti csúcs után.

Madár István arról is beszélt, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban nem szerencsés az árfolyamcél, és az terjedt el, hogy a fejlett országokban nincs igazából expliciten kimondva egy árfolyamcél.

"A jegybank megpróbálja az alapvető céljait hangsúlyozni, ami mögé lehetne egy mozgó árfolyamszintet állítani, de ez nem lenne szerencsés, mivel a piac gyakran kezdi ki az ilyen árfolyamcélokat.

Ha a jegybank ilyen célt fogalmaz meg, számonkérhető lesz"

- mondta.

Növekedő GDP

Az MNB emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését. A korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte.

Madár István szerint az első negyedévben belekezdett a magyar gazdaság, nagyon erős a konjunktúra a világban, és itthon is.

"A belső kereslet húzza a magyar gazdaságot, van egy erős belső és külső konjunktúra. A 4 százalék feletti GDP-növekedés már nem számít meglepőnek, mivel több piaci előrejelző is 4 százalék felettit jósolt.

A jegybank kitart amellett, hogy lassulni fog a magyar gazdaság, és egy rövidtávú hatásnak tekinti a magasabb növekedést"

- emelte ki az elemző.

Magasabb infláció

Madár István szerint a következő hónapokban meghaladhatja az infláció a 3 százalékot, de a jegybank nem lát veszélyt arra, hogy ez ellódítaná Magyarországon az inflációt.

"Az egész világban kúszik vissza az infláció a gazdasági folyamatokba, amelyre rájött az olajár emelkedés. A jegybank azt mondja, hogy egy lassú emelkedő alapinflációs trendről van szó, ami 3 százalékban fog végződni, és Magyarországon az üzemárakban fog jelentkezni" - tette hozzá.

A piac reakciója az előrejelzésekre

Az elemző úgy véli, a piacnak a kommunikációt kell a jegybank részéről beáraznia, hiszen az információk nem okoznak különösebb meglepetést, mert az előzetes várakozások ezek voltak.

"Azon kell gondolkodni a piacnak, hogy a jegybank megtartja-e az ígért alacsony kamatot, illetve elfogadja-e azt, hogy a jegybank megkezdi az óvatos szigorítást.

Ha nem fogadja el a piac, akkor jöhet újabb gyengülés a forintnál, és ha idegessé teszi a piacokat, akkor a jegybank kénytelen lesz lépni az ügyben"

- vélekedett Madár István.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×