Januárban a 2,7 százalékos átfogó inflációs mutató megegyezett az előző havival, az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció ugyanakkor 0,4 százalékponttal 3,2 százalékosra emelkedett, ami magasabb a jegybank 3,0 százalékos inflációs célértékénél.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott januári inflációs adatai alapján az MTI-nek nyilatkozó elemzők arra számítanak, hogy

a monetáris tanács már márciusban, de valamikor az év folyamán mindenképp megkezdheti a monetáris kondíciók szigorítását,

első lépésben a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével.

Az időzítést illetően az okozhat némi bizonytalanságot, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január közepén a bécsi Euromoney konferencián újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását.

Az MNB által számított adószűrt maginfláció azonban januárban csak 0,1 százalékpontot emelkedett és éppen 3,0 százalékon állt, 2012 februárja óta először.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció erősödését önmagában is segítette volna a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek árváltozása. Virovácz Péter emlékeztet arra, hogy a tartós cikkek körében 2016 óta nem mértek ilyen erős emelkedést, a szolgáltatások inflációja is öt éves csúcsot ért el. Az ING vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy a maginfláció is ötéves csúcsra emelkedett, 0,4 százalékpontot emelkedve decemberhez képest.

Szerinte a maginfláció az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig eléri a 3,6 százalékot.

Az MNB márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével - prognosztizálta Virovácz Péter.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének várakozását meghaladta a januári infláció szintje. Az általa vártnál magasabb adatot azzal magyarázta a szakember, hogy az alkohol- és a dohánytermékek fogyasztói árában gyorsan megjelent a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Ennek nagy szerepe volt a maginflációs mutató megugrásában, ami a legnagyobb meglepetést hozta. Az, hogy az adószűrt maginflációs mutató is elérte a 3 százalékot, mindenképpen arra utal, hogy a vártnak megfelelően az idén elindulhat a monetáris politika normalizálásának folyamata.

Szerinte az első ez irányba tett lépések a második negyedévben megtörténhetnek, a normalizáció folyamata pedig lassú és elnyújtott lesz.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az árnyomás fokozódására utal a maginfláció megugrása. Szerinte is az égetett szeszes italok megnövelt népegészségügyi termékadójának, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése áll döntően a háttérben.

A szakember szerint a maginfláció tartósan elérheti a 3 százalékot, emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására,

így a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát. A Takarékbank elemzője szerint azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.

A CIB Bank kommentárjában rámutat: a KSH maginflációs mutatója hat év után most volt először 3 százalék felett. A pénzintézet előrejelzése szerint, ha a februári maginflációs számok 3 százalékos, vagy annál magasabb értékeket mutatnak,

a márciusi jegybanki ülést követően valószínűleg emelik az inflációs előrejelzést,

likviditásszűkítő lépések jöhetnek, a kommunikációban pedig erősebb utalások jelennek majd meg az idén várható betéti kamatemelésről, esetleg az alapkamat-emelésről is.