eur:
414.23
usd:
396.98
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Brüsszel, 2018. március 1.Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben 2018. március 1-jén. A képviselők állásfoglalást szavaztak meg, amely üdvözli a lengyelországi jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt az Európai Bizottság által az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerint megindított eljárást. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: OLIVIER HOSLET

Újabb uniós bizottság lengette be a hetes cikket Magyarország ellen

A felsőoktatás, a médiapiac, a civil szervezetek helyzete és a romák diszkriminációja miatt is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi bizottsága. A CULT véleményét csatolni fogja az úgynevezett Sargentini-jelentéshez.

A 13:4 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték: Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem lehetnek ellentétesek a belső piaci szabadságjogokkal. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos vonatkozó ajánlásait, ugyanakkor

problémásnak nevezték a Közép-európai Egyetem ügyének elhúzódását,

és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván, a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.

A CULT szerint a brüsszeli testület nem volt elég alapos a 2010-es magyar médiatörvény vizsgálatakor, annak a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályai ugyanis például nem elégségesek, emiatt a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek. Hangsúlyozták, hogy

a magyar médiapiac koncentrációja megnőtt, rengeteg független helyi rádióadó és tévéállomás eltűnt.

Mint írták, az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg. A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt.

Kitértek végül arra is, hogy

aggályosnak tartják a romákkal szembeni diszkrimináció "számos mindennapi formáját"

és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.

A bizottság összegzése szerint a felsőoktatás, a romák diszkriminációja, a sajtószabadság és a civil szervezetek helyzete miatt Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami

indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindítását.

A szakbizottságban még márciusban vitáztak a kérdésről, amely azért volt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CULT is csatolni fogja a véleményét.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó értékelés ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×