eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a Fidesz-KDNP közös, kétnapos frakcióülésének második napján a visegrádi Silvanus Hotelben 2018. február 15-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Gulyás Gergely az új kormány EU-hoz való viszonyáról

Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.

Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést. Tárcájánál Takács Szabolcs az uniós stratégiáért, Varga Judit a kapcsolattartásért felel majd.

Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat "az európai közösség sírásóinak tartja".

Szerinte a közösség intézményeinek el kellene dönteniük, hogy értéknek tekintik-e az uniós jogkövetést. Az Európai Parlament ilyen szempontból is a deviancia megjelenítője - utalt vissza Ungár Péter (LMP) felvetésére egy korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, amikor az EP-ről azt mondta, ott a deviancia kerül többségbe. Rámutatott: uniós intézmények nem tartják tiszteletben azt, ha egy ország korrekt tárgyalások után lezár egy kötelezettségszegési eljárást. Akkor nem érdemes tárgyalni - jegyezte meg, a kérdéses ügyek közé sorolva a médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás kérdését, amelyeken, mint fogalmazott, az Európai Bizottság pecsétje van.

A magyar demokrácia kérdéséről megjegyezte: számtalan területen bővültek az ellenőrző, alkotmányos intézmények hatáskörei.

Hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus. A migráció ügyét a kabinet a Lisszaboni szerződés értelmében tagállami hatáskörűnek tartja, és nem fogadja el a kötelező kvótát, kötelességének érzi képviselni a magyar emberek szándékát.

A kormány a kérdést demokráciaproblémának is tartja - tette hozzá Gulyás Gergely -, hiszen az utolsó EP-választáson a kérdés még nem volt a politika homlokterében, ezért demokratikus döntést csak olyan testület tud hozni, amelyet már a válságot követően választanak meg.

Az unió következő hétéves költségvetéséről úgy foglalt állást: jobb lenne, ha arról is az új Európai Parlament hozna végső döntést, de a magyar kormány konszenzus esetén nyitott a korábbi elfogadásra.

A Brexit költségvetési hatásairól szólva elmondta: a kohéziós és agrártámogatások fontosak Magyarország számára, ezért az új kabinet nyitott a befizetések arányos növelésére. Leszögezte: a támogatás nem "könyöradomány", Magyarországot megilleti, hiszen tagdíjat fizet, lemondott vámbevétele jelentős részéről és megnyitotta piacait a gazdaságilag erősebb nyugat-európai társaságok előtt. Win-win helyzetnek nevezte a támogatások biztosítását, hiszen annak a nyugat-európai államok is jelentős haszonélvezői.

Szólt arról is: "fair" Brexitet tart fontosnak a kabinet, és bíznak abban, hogy 2020 végéig akár egy jövőre vonatkozó kereskedelmi megállapodás is megszülethet Nagy-Britanniával.

A már meglévő úgynevezett sárgalapos eljárás mellett az unióban támogatnák a piros laposat is a döntéshozatalban, amely meghatározott számú tagállami parlamenti tiltakozás esetén megállíthatna egy jogalkotási folyamatot, és nemcsak felülvizsgálatot érhetne el.

Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke a többi között arra kérdezett rá, hogy az őshonos kisebbségek ügyét hogyan képviselné a kabinet, valamint arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan segítené a jövőben.

Tessely Zoltán fideszes alelnök arról érdeklődött, hogyan viszonyul a kormány az osztrák kormány döntéséhez, amely csökkentené az ott dolgozó egyes külföldiek, köztük a magyarok támogatásait.

Oláh Lajos DK-s alelnök arra is választ várt, hogy a jelölt elégedett-e a jelenlegi uniós pályázati rendszerrel.

Ungár Péter (LMP) felhozta Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát az EP tagjainak devianciájával kapcsolatban és arra kérdezett rá, nyilvános lesz-e a korrupcióval kapcsolatos Greco-jelentés. Felvetette a Közép-európai Egyetem jövőjének kérdését is.

Hörcsik Richárd fideszes elnök arra várt választ: lezárható-e Nagy-Britanniával a tárgyalás jövő tavaszig.

Gulyás Gergely kétségeinek adott hangot, milyen hatása lesz az EP-ben a Minority Safepack kezdeményezésnek, mert szerinte a bizottságot számtalan kisebbség sorsa érdekli, de az őshonos európaiaké kevésbé.

Kijelentette: a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a jövőben nagyobb mértékben kell részesedniük az uniós támogatásokból, a velük szemben felállított szabályokra azonban csak csekély hatása van Magyarországnak.

Az osztrák kormány döntéséről a magyar kabinet úgy tartja: az a diszkrimináció tilalmába ütközik - fejtette ki -, egységes piacon a munkához kapcsolódó juttatásokat nem lehet nemzeti hovatartozáshoz kötni.

Ungár Péter devianciával kapcsolatos felvetésére azt mondta: jelenleg az EP-ben a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a liberálisok adják a többséget, de szerinte ez 2019 után várhatóan nem így lesz, ezzel pedig a deviancia visszaszorulását is várja.

Elmondta azt is: az CEU kérdése nem uniós hatáskör, ahogy a Greco-jelentés is az Európa Tanácshoz köthető, így nem tartozik a bizottság hatáskörébe.

A Brexitről azt mondta: mindkét fél a tárgyalások lezárásban érdekelt.

Gulyás Gergely miniszteri kinevezését a bizottságban hatan támogatták, míg hárman ellene szavaztak.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×