Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
334.28
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay.com

Az emberi élet létrejöttét is befolyásoló jelenséget kutattak magyar tudósok

Minden fejlettebb élőlény a Földön annak köszönheti létezését, hogy valamikor több milliárd évvel ezelőtt különböző primitív sejtek szimbiózisba léptek egymással. Ezt a folyamatot vizsgálják magyar tudósok is. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Zachar István, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének munkatársa beszélt erről.

Kétmilliárd évvel ezelőtt, amikor még csak prokarióta sejtek voltak, az apró élőlények egyik típusa fogyasztani kezdett egy másikat, később azonban már nem emésztette meg a bekebelezett baktériumokat, azok tovább éltek a gazdasejtben. „Ha a körülmények rosszra fordultak a környezetben, és elfogyott ez a zsákmány baktériumfaj, amelyet a másik baktérium, az archea ősbaktérium fogyasztott, akkor ugye vagy éhezett, és adott esetben ki is halt, hogyha felélte a saját sejtplazmájában a tartalékokat, vagy

hogyha volt ilyen elraktározott élő baktériuma, akkor azokat tudta fogyasztani, és ezzel egy kicsit tovább túl tudott élni”

– magyarázta Zachar István.

Évmilliókra volt szükség, hogy a gazda úgy tudja félretenni a zsákmányegyedeket, hogy ne eméssze el. „Mi ezt az elméletet vizsgáltuk meg, hogy ha ez a gazda archea zsákmányként fogyasztotta a baktériumfajt, és időről időre valamilyen oknál fogva félre tudta tenni ezeket az elkapott baktériumokat a saját sejtplazmáján belül, akkor az, hogy később hozzáfért ezekhez mint tartalék táplálékforrás, az tudott-e nekik előnyt biztosítani a rossz időszakban” – mondta az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének munkatársa. A tanulmányban igazolták, hogy ez az előrelátó tartalékoló viselkedés – ami semmi tudatosságot nem feltételez – evolúciós sikert jelentett a nem farmoló sejttípusokkal szemben.

Sok más adaptáció mellett ennek a jelenségnek köszönhető az emberi élet.

„Ez volt az az első lépés, amely az eukarióta sejtvonalat létrehozta, ami egy ilyen szoros szimbiózisból növekedett ki” – fogalmazott a szakértő. Eukarióta sejtek azok, melyeknek kialakult a sejtmagjuk és a mitokondriumuk. „Mivel nem tudjuk, hogy a két lépés közül melyik volt előbb, és egyelőre úgy néz ki, hogy mind a kettő szinte elengedhetetlenül fontos volt az eukarióta sejtvonalhoz, ezért joggal feltételezhetjük, hogy ez egy olyan kezdeti lépés volt, aminek megjelenése kritikus volt az eukariótává válás szempontjából” – tette hozzá Zachar István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Jelentett az Nvidia - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken!

Jelentett az Nvidia - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken!

A tegnapi amerikai tőzsdezárás után jött ki az AI-forradalom zászlóshajójának számító Nvidia harmadik negyedéves gyorsjelentése, amit különösen nagy nemzetközi befektetői figyelem övezett, hiszen egyrészt mostanában felerősödtek az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak, másrészt komoly botrány tört ki a korábbi cégvezető, Jensen Huang körül, ami a részvény mélyrepüléséhez vezetett. A friss számokra rendkívül pozitívan reagáltak a befektetők, ami pedig a mai napot illeti, az előzetes adatok alapján egyelőre úgy néz ki, hogy oldalazás jöhet a tőzsdéken. Ami a fontosabb adatokat illeti, magyar idő szerint este publikálják a tengerentúlon a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, a piac vélhetően a következő hónapok kamatdöntéseivel kapcsolatban vár friss utalásokat, főleg úgy, hogy a múlt héten már szóba került decemberre egy 50 bázispontos szigorítás lehetősége is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×