eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Fehér gólyák
Nyitókép: MTI

Jöttek, láttak, visszamennének?

Nem árt a melegebb éghajlatról hazaérkező vonuló madaraknak, például gólyáinknak a márciusi nagy hideg, de vannak, akik visszafordulnak - hangsúlyozta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A madarak saját döntése, hogy mikor, milyen körüllmények között jönnak vissza. Például, ha az időjárás miatt meggondolja magát egy fehérgólya, akkor egy nap alatt gond nélkül visszarepül Törökországba - mondta a szakember és hozzátette: gólyáink rendkívül télállóak, kibírják a mínusz 20, mínusz 25 fokos fagyokat is, ha tudnak táplálkozni. Az elmúlt 6-8 év tapasztala az, hogy

5-30 ezer gólya Magyarországon áttelel.

Egy fészekkamera segítségével figyelemmel kísérhetik Báró, az őrhalmi jeladós fehérgólya mindennapjait, a hím gólya március 11-én érkezett meg Magyarországra.

Orbán Zoltán tájékoztatása szerint a mostani visszatérő tél inkább a fecskéknél jelenthet problémát, hiszen az elmúlt két hétben már tértek vissza füsti és molnár fecskék is,

ha ezek a madarak nem mentek vissza Dél-Európába, akkor el fognak pusztulni.

Madaraink nagyon jól tudják, hogy mikor érkezik a tavasz, sokan a napokban megkezdik a fészeképítést, vagyis a mostani időjárás nem tekinthető olyan szélsőségesnek, hogy nagy mennyiségű madárhullást okozzon. Egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy hány madár fordul vissza a hideg miatt, ez egy lehetőség, függ a kondíciójuktól is - emelte ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Elmondta azt is, hogy március közepén vonuló madaraink túlnyomó többsége még nincs itthon és fontos az a védelmi mechanizmusuk is, hogy

több ezer kilométerről megérzik a markáns időjárási frontokat.

Időben megszakítják vonulásukat és maradnak a kellemes a klímájú helyeken, Észak-Afrikában, a Földközi-tenger szigetein, ahol van elég téplálék, ott kivárják a megfelelő időjárást ahhoz, hogy jöhessenek tovább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×