eur:
409.3
usd:
374.53
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Papírkokárdák a debreceni Kossuth téren, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján, 2016. március 15-én.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Tévhitek is élnek a fejünkben az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatban

Élő-e ma is az 1848-49-es szabadságharc és a március 15-ei események kultusza? E kérdés kapcsán beszélgettek történészek, irodalomtörténészek az "Asztali beszélgetések" sorozatban. A legfontosabb megállapításokról a beszélgetés egyik résztvevőjét, Csorba Lászlót, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját kérdeztük.

"Ha megkérjük az embereket, hogy rangsorolják a nemzeti ünnepeinket, vagy azt kérdezzük tőlük, hogy melyik ünnep érinti meg érzelmileg, tudatilag, akkor az emberek nagy százalékban választják március 15-ét" - mondta Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója. Hozzátette: az ünnep hihetetlen vonzerejét az adja, hogy benne van a tavasz, az ifjúság, valamint az újrakezés, a modern Magyarország megteremtésének nagyszerű történelmi teljesítménye.

"Ez tulajdonképpen a modern Magyarország alapító mítosza,

már kultusznak lehet nevezni" - mondta a történész.

Van ugyanakkor néhány sztereotípia is szerinte a köztudatban. Fel kell például hívni a figyelmet arra, hogy

a forradalom győzött – a szabadságharcot verték le.

"A birodalmon belüli önrendelkezésünk programja - a felelős kormány, a népképviseleti országgyűlés helyzetének rögzítése - nem sikerült, de a társadalmi átalakulás döntő kérdései, a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség, a közteherviselés megvalósultak" - emlékeztetett Csorba László. Hozzátette ezt hangsúlyozni kell és világossá kell tenni az iskolákban is, hiszen

a modernizációnak éppen azért döntő fordulópontja - szimbolikusan és ténylegesen is - 1848. március 15-e, mert a társadalmi vívmányai érvényesültek.

A Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója arról is beszélt, hogy a történelemtudományban az utóbbi évtizedekben nagyszerű anyagfeltáró és összegző munka zajlott, és ezt külső politikai szempontok már nem befolyásolták. Maga a tudományos folyamat már 170 éve folyamatosan zajik, de hiába voltak nagyon komoly eredményei már akár az 1950-es évektől kezdve,

az egész folyamatot megbuggyantotta a rátelepedett igazolási kényszer,

ami mindenképpen a forradalmi munkásmozgalom és a marxi-engelsi szocializmus felől akarta és tudta csak értelmezni ezt a folyamatot. Ez elmúlt, és az utóbbi 30 esztendőben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc irodalmában nagy gazdagodás ment végbe - mondta az InfoRádióban Csorba László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×