eur:
411.74
usd:
395.7
bux:
79574.84
2024. november 22. péntek Cecília
Papírkokárdák a debreceni Kossuth téren, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján, 2016. március 15-én.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Tévhitek is élnek a fejünkben az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatban

Élő-e ma is az 1848-49-es szabadságharc és a március 15-ei események kultusza? E kérdés kapcsán beszélgettek történészek, irodalomtörténészek az "Asztali beszélgetések" sorozatban. A legfontosabb megállapításokról a beszélgetés egyik résztvevőjét, Csorba Lászlót, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját kérdeztük.

"Ha megkérjük az embereket, hogy rangsorolják a nemzeti ünnepeinket, vagy azt kérdezzük tőlük, hogy melyik ünnep érinti meg érzelmileg, tudatilag, akkor az emberek nagy százalékban választják március 15-ét" - mondta Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója. Hozzátette: az ünnep hihetetlen vonzerejét az adja, hogy benne van a tavasz, az ifjúság, valamint az újrakezés, a modern Magyarország megteremtésének nagyszerű történelmi teljesítménye.

"Ez tulajdonképpen a modern Magyarország alapító mítosza,

már kultusznak lehet nevezni" - mondta a történész.

Van ugyanakkor néhány sztereotípia is szerinte a köztudatban. Fel kell például hívni a figyelmet arra, hogy

a forradalom győzött – a szabadságharcot verték le.

"A birodalmon belüli önrendelkezésünk programja - a felelős kormány, a népképviseleti országgyűlés helyzetének rögzítése - nem sikerült, de a társadalmi átalakulás döntő kérdései, a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség, a közteherviselés megvalósultak" - emlékeztetett Csorba László. Hozzátette ezt hangsúlyozni kell és világossá kell tenni az iskolákban is, hiszen

a modernizációnak éppen azért döntő fordulópontja - szimbolikusan és ténylegesen is - 1848. március 15-e, mert a társadalmi vívmányai érvényesültek.

A Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója arról is beszélt, hogy a történelemtudományban az utóbbi évtizedekben nagyszerű anyagfeltáró és összegző munka zajlott, és ezt külső politikai szempontok már nem befolyásolták. Maga a tudományos folyamat már 170 éve folyamatosan zajik, de hiába voltak nagyon komoly eredményei már akár az 1950-es évektől kezdve,

az egész folyamatot megbuggyantotta a rátelepedett igazolási kényszer,

ami mindenképpen a forradalmi munkásmozgalom és a marxi-engelsi szocializmus felől akarta és tudta csak értelmezni ezt a folyamatot. Ez elmúlt, és az utóbbi 30 esztendőben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc irodalmában nagy gazdagodás ment végbe - mondta az InfoRádióban Csorba László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Hirtelen esés után felpattantak a tőzsdék

Hirtelen esés után felpattantak a tőzsdék

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×