11 °C
Évente 3,8 millió tonna lakossági hulladék keletkezik Magyarországon, ebből a lakosság által szelektíven gyűjtött mennyiség 80-90 ezer tonna, melyet mind feldolgoznak, újrahasznosítanak – mondta az InfoRádiónak Búsi Lajos, zöldipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkár.
Az iparban keletkező csomagolási hulladékkal együtt 130 ezer tonnányi újrahasznosítható hulladék keletkezik, ezek egy része exportra kerül. Az újrahasznosítással foglalkozó cégeknek annyi kapacitásuk van, hogy
behoznak az országba feldolgozásra papírt, PET-palackot, üveget és fém dobozt, sőt most már elektronikai hulladékot, például hűtőszekrényeket is
importál az ország újrahasznosításra, illetve bontásra – tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Az újrahasznosítási iparágban jelentős Magyarországon: 13 ezer ember dolgozik benne, az általuk előállított összérték 250 milliárd forint – hangsúlyozta Búsi Lajos.
Azzal kapcsolatban, hogy Kína 2013-ban megfogalmazott Zöld kerítés programjának megfelelően idén január 1-jétől huszonnégyféle hulladéktípus előtt lezárta a határait és ezek nem kerülhetnek be az országba, a helyettes államtitkár elmondta: Magyarország nem exportált az ázsiai országba szemetet, így a döntés nincs hatással a hazai ágazatra.
Magyarország a célországokba – döntően Olaszországba, Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába – feldolgozott, hasznosított alapanyagokat szállít, illetve ilyen csak ilyen, kizárólag kiválogatott, újrahasznosításra előkészített hulladék érkezik importként az országba – tette hozzá. „Szemetet nem hozunk Magyarországra.”
Milyen problémát okozhat az újrahasznosítás?
A műanyag és textil hulladékokban nagyon sok olyan anyag található, melyeket világszerte betiltottak. Újrahasznosítással ezek visszakerülnek a a körforgásba. Ráadásul jellemzően a hulladék felhasználásával készült termékekben nagyobb a káros anyagok határétéke, melyet a nemzetközi egyezmények engedélyeznek.
