Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Paradigmaváltásra lehet szükség az oktatásban

Paradigmaváltásra lehet szükség az oktatásban

A fizika, a matematika, a kémia igazi mumus a diákok egy része számára. A természettudományok tanítási módszereiről az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Jenei Péterrel, az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport vezetője, egyetemi adjunktus beszélt.

Az oktatást gyakorlatiasabb szemléletre kéne helyezni – hangsúlyozta Jenei Péter. Nem csak a tartalmat kell megtanítani, hanem a világ változásaira is fel kéne készíteni a diákokat, valamint önálló gondolkodásra nevelni őket – tette hozzá.

Új módszerekre azért is szükség van, mert

évről évre nagyobb a tananyag,

hiszen egyre több felfedezés születik. A folyamatos ismeretbővüléssel lépést tartani a jelenlegi rendszerben nem lehet. Az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport két munkaközösséget is vezet ennek vizsgálatára.

A Modern Fizika Munkaközösség azt kutatja, hogy a modern tartalmakat hogyan lehet a gyerekek számára hatékonyan, gyorsan és emészthetően beemelni az oktatásba. A Környezeti Fizika Munkaközösség pedig környezettel kapcsolatos, divatos és fontos témákat vizsgálja a tanítás vonatkozásában.

A módszertani újítások mellett paradigmaváltásra is szükség lehet a kutatócsoport vezetője szerint. Nem feltétlenül a tartalmat kell bővíteni, hiszen manapság az interneten mindent – „és mindennek az ellentétét is” – meg lehet találni. Így inkább arra van szükség, hogy ezt a diákok megtanulják rendszerezni és a valódi, releváns információkat kiszűrni.

Az oktatást „használatorientálttá kell tenni, és nem definícióbemagolás-orientálttá”

– emelte ki Jenei Péter.

Új módszert bevezetni csak úgy lehet, hogy a jelenlegi, hagyományos oktatásra építve fokozatosan állunk át. Eleinte a tanítás kis részterületére fókuszálva kell fejleszteni, majd ezt kiterjeszteni a többire. Ez legalább 10-20 évet felölelő munka – hangsúlyozta a kutatócsoport-vezető.

A teljes beszélgetést meghallgathatják január 2-án este 7 órától itt, az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×