Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Paradigmaváltásra lehet szükség az oktatásban

Paradigmaváltásra lehet szükség az oktatásban

A fizika, a matematika, a kémia igazi mumus a diákok egy része számára. A természettudományok tanítási módszereiről az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Jenei Péterrel, az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport vezetője, egyetemi adjunktus beszélt.

Az oktatást gyakorlatiasabb szemléletre kéne helyezni – hangsúlyozta Jenei Péter. Nem csak a tartalmat kell megtanítani, hanem a világ változásaira is fel kéne készíteni a diákokat, valamint önálló gondolkodásra nevelni őket – tette hozzá.

Új módszerekre azért is szükség van, mert

évről évre nagyobb a tananyag,

hiszen egyre több felfedezés születik. A folyamatos ismeretbővüléssel lépést tartani a jelenlegi rendszerben nem lehet. Az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport két munkaközösséget is vezet ennek vizsgálatára.

A Modern Fizika Munkaközösség azt kutatja, hogy a modern tartalmakat hogyan lehet a gyerekek számára hatékonyan, gyorsan és emészthetően beemelni az oktatásba. A Környezeti Fizika Munkaközösség pedig környezettel kapcsolatos, divatos és fontos témákat vizsgálja a tanítás vonatkozásában.

A módszertani újítások mellett paradigmaváltásra is szükség lehet a kutatócsoport vezetője szerint. Nem feltétlenül a tartalmat kell bővíteni, hiszen manapság az interneten mindent – „és mindennek az ellentétét is” – meg lehet találni. Így inkább arra van szükség, hogy ezt a diákok megtanulják rendszerezni és a valódi, releváns információkat kiszűrni.

Az oktatást „használatorientálttá kell tenni, és nem definícióbemagolás-orientálttá”

– emelte ki Jenei Péter.

Új módszert bevezetni csak úgy lehet, hogy a jelenlegi, hagyományos oktatásra építve fokozatosan állunk át. Eleinte a tanítás kis részterületére fókuszálva kell fejleszteni, majd ezt kiterjeszteni a többire. Ez legalább 10-20 évet felölelő munka – hangsúlyozta a kutatócsoport-vezető.

A teljes beszélgetést meghallgathatják január 2-án este 7 órától itt, az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×