Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Riasztóan nagy a nemek közti bérkülönbség

Riasztóan nagy a nemek közti bérkülönbség

Az Európai Bizottság az üvegplafon áttörése érdekében olyan projekteket kíván finanszírozni, amelyek javítják a nemek egyensúlyát a vállalatvezetésben, hiszen a női főnök az egyenlő bérezés záloga lehet.

2014-ben az Európai Bizottság tett egy ajánlást a férfiak és nők egyenlő díjazása elvéről. Minden tagállamnak tennie kell annak érdekében, hogy ez a bérrés záródjon – mondta az InfoRádiónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozatának elnöke. A bizottsági ajánlás szerint statisztikákat kell készíteni, alkalmassá kell tenni az intézményrendszert a végrehajtás ellenőrzésére – tette hozzá Hercegh Mária.

A tagállamok elkezdték megkeresni a saját megoldásaikat. Egyes országokban kollektív szerződéssel igyekezték orvosolni a problémát, máshol az éves bérajánlásban különítettek el 5-10 százalékot annak érdekében, hogy a nemek közötti bérrést megszüntessék. Az Európai Bizottság most összegyűjtötte és feldolgozta ezeket a gyakorlatokat, és

kidolgozott egy cselekvési tervet.

Magyarországon mind a közszférában, mind a nagy és közepes vállalatoknál problémát jelent a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbség – mondta az elnök. A szervezet szerint itthon

a nemek közötti bérrés 20-22 százalék,

bár a kormány 3,8 százaléknak ismeri el. A szakértő szerint a négymillió foglalkoztatottból 1,2 millió minimálbért kap, továbbá 260 ezer közmunkás még annyit se visz haza. Az őket is tartalmazó statisztika torz képet ad, és nem felel meg a valóságnak.

Hercegh Mária úgy véli, szociális párbeszédet kellene folytatni, de

mivel a kormány nem tekinti problémának a helyzetet, nem kerül napirendre.

Pedig a szakszervezeti szövetség – egyes vállalatoknál és a közszférában végzett – felméréseiből kitűnik, hogy a nemek szerinti diszkrimináció és jövedelemkülönbség létező jelenség Magyarországon – tette hozzá a nőtagozat elnöke.

A több női vezető segítene

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a bruttó órabérkülönbség 14,1 százalék, szemben a 16,3 százalékos uniós átlaggal – véli Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet egyetemi docense. Havi szinten itthon 32 százalékos a rés, az EU-ban pedig 39,6 százalékos. Az eltérést az okozza, hogy a havi jövedelemben az különböző extra juttatások is benne vannak, ezek tovább növelik a nemek közötti különbséget.

Magyarországon kevés kezdeményezés van, amely a probléma felmérését és megoldását célozná – hangsúlyozza az egyetemi docens. Általában eltérő foglalkozást végeznek a nők és a férfiak, így horizontálisan is szegregálódnak a munkakörök. Jellemző továbbá a vertikális szegregáció, miszerint

a menedzser pozíciókat javarészt férfiak töltik be.

A nők ráadásul többször megszakítják a keresőtevékenységet annak érdekében, hogy a családtagokról gondoskodjanak.

Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az azonos pozícióban dolgozók ugyanannyit keresnek-e. Magyarországon is működik néhány vállalat, ahol rendre monitorozzák és felülvizsgálják ezt. A szakértő szerint, ha a vezetőségben magasabb arányban lennének a nők, nagyobb esély lenne arra, hogy a vállalat egészében csökkenne a nemek közti különbségtétel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×