Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet - ismertette ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.

"A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból.

• Az Európai Bíróság kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
• Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték.
• A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.
• A tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.
• A bíróság megjegyezte: "a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát".

Folytatást ígér a kormány

Az igazi csata csak most kezdődik - reagált a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter felháborítónak és felelőtlennek nevezte a döntést, amely szerinte veszélyezteti egész Európa biztonságát és jövőjét. Úgy fogalmazott: a politika megerőszakolta az európai jogot és értékeket.

Kiemelte, hogy Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy újabb jogi csatározások következnek. A tárcavezető szerint a bíróság érvelése nem meggyőző, és az "európai mainstream" alátámasztását szolgálja. Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ki kell értékelni az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, meg kell nézni az indoklást, hosszú távon azonban az európai döntések alapvetően nem befolyásolják a magyar gazdaság lehetőségeit.

Pártvélemények

A parlamenti pártok eltérően értékelték az ítéletet. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint politikai döntés született, a bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására.

„A harcot folytatni kell,

Magyarország nem kíván a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen egy migránst sem fogadni, be fogjuk tartani az Európai Bíróság ítéleteit is, azt végrehajtjuk, amennyiben van mit rajta végrehajtani, de természetesen a kezünket nem tesszük fel” - mondta a kormánypárti politikus.

Az MSZP-s Nyakó István szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt, holott a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül.

„Orbán Viktor hazardírozása miatt Magyarország tovább gyengül majd az unióban.

Ezt a magyar családok fogják majd megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt” - fejtette ki.

Mirkóczki Ádám a Jobbik részéről elutasította és felháborítónak tartotta az Európai Bíróság döntését, és az alaptörvény módosítását javasolta a 2015-ös kvótadöntés ellen.

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője szerint a magyar kormánynak el kell fogadnia az Európai Bíróság döntését. A DK szerint a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból.

"Visszadobták a labdát"

A BruxInfo főszerkesztője, Gyévai Zoltán azt mondta: az Európai Bíróság tételesen cáfolta a magyar érveket. Fellebbezési lehetőség nincs, az ítéletet végre kell hajtani – tette hozzá.

Szlovákia nem változtat

Az ügyben szintén érintett Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Brüsszel is reagált

Az Európai Bizottság üdvözli a döntést – közölte Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos. Kiemelte: fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére. A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell – tette hozzá.