eur:
392.91
usd:
363.44
bux:
72351.87
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Egyre több dolog derül ki az ősmagyarokról

Egyre több dolog derül ki az ősmagyarokról

Az ősmagyarok nyomait kutatta az elmúlt évek expedícióiban és az idén nyáron is az Urál környékén Türk Attila régész, aki az InfoRádió Szigma - A holnap világa című műsorában elmondta: nem ősmagyar, csak ősmagyar-gyanús sírok léteznek, ám ezek is alátámasztják a népvándorlás eddig ismert menetét.

A 2010-es évek elején Cseljabinszk térségében előkerült egy, a magyar őstörténet szempontjából izgalmas temető, ahova a rendszerváltás előtti hagyományokat felelevenítve, orosz-magyar expedíciókat indítottak a szakemberek – mondta el Türk Attila régész.

„A jelen ismereteink szerinti magyar etnogenezis térségének – a középső Volga- és a Káma-folyók vidéke, Baskíria, Tatárföld, a Dél-Urál és Dél-Nyugat Szibéria – friss régészeti leletanyagát néztük át.”

Egy több mint kétezer éves maradványról semmilyen tudomány nem tudja eldönteni, hogy magyar volt-e, magyar-gyanúsnak vagy -jellegűnek szokták nevezni – mondta a régész. Türk Attila hozzátette, a gyűjtés szempontja az a régészetileg fontos szempont, hogy a Kárpát-medence honfoglalás kori leleteihez hasonló legyen.

„Ezekről jó eséllyel feltételezzük, hogy a magyarok voltak, vagy a magyarságot is magában foglalták.

Olyan helyekre igyekszünk menni, ahol ilyen leleteket találunk, ezeket próbáljuk feltérképezni, összegyűjteni és modern, természettudományos vizsgálatokkal is elemezni.”

A népvándorlás korának régészeti leleteit tekintve a 70-es és 80-as években kialakult egy mainstreamnek tartott modell, ez szerepel a középiskolai tankönyvek nagy részében – mondta el Türk Attila. A magyar régészek arra a megállapításra jutottak, hogy a korábbi alapvető téziseket - például a honfoglalásról és az azt megelőző időkről - nem kell jelentős mértékben átalakítani, a mostani kutatások ugyanakkor újabb adatokkal szolgálnak a kor megértéséhez. Nincs ugyanis befejezett modell, minden egyes lelet vizsgálata módosíthatja kis mértékben a kialakult elméleteket.

„E szerint a magyar nyelv Krisztus előtt ezer körül kialakul az Urál keleti oldalán, Krisztus utáni hatodik században a magyarság elődei átköltöznek az Urál nyugati oldalára, a nyolc vagy inkább már úgy tűnik, hogy a kilencedik század első harmadában átkelnek a Volgán és megjelennek Kelet-Európában, és 895 környékén, illetve a friss eredmények szerint néhány évtizeddel korábban a magyarság egy része megjelent a Kárpát-medencében.”

Ez az elmélet napjainkban is tartható,

nem omlott össze, de nagyobb bizonyosságot ad, hogy a 70-es, 80-as években ezt egy vagy két régészeti lelettel lehetett alátámasztani, most már 15-20 is adódik egy-egy régióban – jelezte Türk Attila régész.

A teljes beszélgetést meghallgathatják kedden este hét órától az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×