Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Török Gábor: ez lesz az első számú kérdés 2018-ban

Török Gábor: ez lesz az első számú kérdés 2018-ban

Az elemző beszélt arról, hogy mi járhat "gravitációs hatással" a jövő évi választásokon, és arról is, hogy szerinte összefognak-e az ellenzéki pártok.

Nem elegendő azt mondani, hogy fogjanak össze a pártok, azt fel is kell építeni, jegyezte meg a politológus a Hír TV Egyenesen című műsorában. Török Gábor szerint jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az ellenzéki erők külön-külön indulnak, legfeljebb a végén visszalépnek valaki javára.

A baloldali összefogás lehetőségével kapcsolatban kifejtette: „2014-ben is azért bukott meg az összefogás [...], mert sem a választók nem voltak rá felkészítve, nem volt előhangolva, keretezve, értelmezve, az igény nem volt felkeltve” – emelte ki, folytatva: maguk a politikai szereplők sem fogadták el az összefogást mint politikai konstrukciót. Így ő elképzelhetetlennek tartja, hogy az egyébként akár több százezres, milliós támogatottsággal bíró pártok hátralépnek és előtérbe engednek valakit.

A politológus megjegyezte, ő több jó ötlettel is tudna szolgálni a pártoknak, de azok is irreálisak lennének, amelyeknek a megvalósulása a nullával egyenlő. Szerinte jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az ellenzéki erők külön-külön indulnak, legfeljebb a végén, akár az utolsó héten visszalépnek valaki javára.

2018 tavaszán az első kérdés az lesz – véleménye szerint –, hogy van-e első számú kihívó. Ha a választó talál egy ilyet, az gravitációs hatással is bírhat. Most nem az a topik, hogy Botka vagy Vona, hiszen még az is kérdés, hogy a szocialisták jelenlegi miniszterelnök-jelöltje ott lesz-e akkor és amikor ezt a kérdést fel kell tenni. „Az ellenzék nincs abban a politikai állapotban, hogy most egy ilyen tervet akár csak érdemben is, akárcsak gondolatkísérletként is mérlegeljen.”

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×