eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
„Nincs olyan, hogy legjobb egyetem”

„Nincs olyan, hogy legjobb egyetem”

A felsőoktatási rangsorok nem tükrözik az egyetemek értékeit, csak egy aspektusát tudják bemutatni az intézmény teljesítményének – véli az ELTE dékánhelyettese, aki Az egyetem értéke című kötet bemutatója után beszélt erről az InfoRádiónak. „Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy melyik a legjobb egyetem, nem kapunk jó választ, mert nincs olyan, hogy a legjobb egyetem” - fogalmazott Fábri György.

„Az egyetemi rangsorok – amik globális szinten 15 éve, nemzeti szinteken pedig 20 éve vannak – csak néhány aspektusát tudják megmutatni az egyetem teljesítményének, elsősorban azt, amit számokkal lehet mérni. Ilyen a tudományos teljesítmény, a hallgatói létszám, az oktatói kvalitások és a felsőoktatási intézmény nemzetközi jelenléte” - véli a dékánhelyettes.

Hozzátette: ezt használják is intézmények összehasonlítására, de nagyon nagy hiba volna, ha csak ezeket használnánk.

„A rangsorok elsősorban médiaeszközök:

könnyen lefordíthatóvá tesznek egy nagyon bonyolult, összetett dolgot, azt, hogy mi az egyetemi kiválóság” - összegezte Fábri György.

Kiemelte: a legfontosabb, hogy tudjuk, mire vagyunk kíváncsiak, amikor rákérdezünk.

„Arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik intézményben a legjobb a tudományos élet? Akkor használjuk azokat a rangsorokat, amelyekben a tudományos publikációkat mérik. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik intézménynek a legnagyobb a hatása a külvilág felé? Akkor használjuk azok a rangsorokat, amelyek ezt mérik” - tanácsolta a dékánhelyettes.

„Nincs olyan, hogy legjobb egyetem”

„Így kell feltennünk a jó kérdést, és ahhoz találunk majd jó mércét. Ha viszont azt a kérdést tesszük fel, hogy melyik a legjobb egyetem, nem kapunk jó választ, mert nincs olyan, hogy a legjobb egyetem” - véli Fábri György.

„Az, hogy a magyarországi intézmények a globális rangsorban nem szerepelnek elöl, csak egy következmény.

Annak a következménye például, hogy mekkora ráfordítással működik a magyar felsőoktatás” - mondta az ELTE dékánhelyettese.

„A Harvard Egyetem éves költségvetése kétszer akkora, mint a teljes magyar felsőoktatás költségvetése.

Miért gondolnánk, hogy összemérhetjük bármelyik magyar egyetemet a Harvarddal?”

- fogalmazott Fábri György.

„Az ok a fontos. Vajon eleget költünk-e felsőoktatásra? Nem költünk eleget. Eleget költünk-e kutatásfejlesztésre? Nem költünk eleget. Van egy harmadik kérdés, amit az egyetemi világban el szoktak felejteni: amit költünk, jól használjuk-e fel, és megköveteljük-e érte a teljesítményt” - mondta Fábri György.

Az ELTE dékánhelyettese szerint a rangsor legfontosabb üzenete, hogy teljesítményt kell produkálni.

„Az nem lesz soha a Harvarddal összemérhető, de miért ne lehetne összemérhető például a prágai Károly Egyetemmel,

amely sokkal jobban szerepel a rangsorokban és sokkal nagyobb a költségvetése is?” - vetette fel Fábri György.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Az ipari ingatlanoké most a slágerpiac, az iroda-, a vásárlóközpont-, szállodafejlesztés közül a legtrendibb – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Természetesen elemezte más szegmensek helyzetét is, így a lakás- és szállodapiaci helyzetet és az irodabérléssel kapcsolatos újdonságokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×