eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Orbán Balázs: a máltai csúcs fejleménye a magyar álláspont visszaigazolása lehet

A Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint az unió történetében mérföldkő a máltai csúcstalálkozó, de ez Magyarországnak is fontos momentum, mivel a máltai nyilatkozat a külső határok megerősítését célzó és a biztonsági szempontokat előtérbe helyező magyar álláspont visszaigazolása lehet - mondta az InfoRádióban Orbán Balázs, a szervezet igazgatója.

Orbán Balázs elmondta, a migráció kezelésével kapcsolatban létezik egy magyar kormányzati javaslat, ami a Schengen 2.0 akciótervnek tekinthető. Az ebben megfogalmazott tíz pontból nyolc a végrehajtás irányába mutat. A kilencedik Líbia területén létesítene befogadóállomásokat. Eddig ez az Európai Unió és az Európai Tanács egyik dokumentumában sem volt található, most a máltai ülésen megjelent – tette hozzá a Migrációkutató Intézet igazgatója.

„Egyetlen pontban tart még a vita, ez a méltán híres kötelező elosztási mechanizmus, a relokáció vagy a kvóta rendszere.”

Orbán Balázs felidézte, 2015 márciusában, a líbiai konfliktus következményeként kezdett foglalkozni az Európai Tanács a migrációs krízissel. Az ülések központi eleme a migránsok kvóta szerinti elosztása, vagyis a relokációja volt. A nyugat-balkáni útvonal jóval később, 2015 októberében jelent meg először az elemzésekben, a migránsáradat kifejezést 2015 decemberében használta először az Európai Tanács – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatója.

„Az újabb pont 2016-ban következett, amikor Görögország megsegítése, az EU-török megállapodással kapcsolatos teendők uralták már a tanácsülések után kiadott dokumentumokat. Akkor merült fel az európai határ- és partiőrség felállítása is. Ezt követően az Európai Tanács már úgy fogalmazott, hogy többségükben gazdasági migránsok érkeznek. 2016 végén a balkáni útvonal lezárását már pozitívumként fogadja az Európai Tanács és úgy fogalmaz, meg kell akadályozni az illegális migrációt a Földközi-tenger középső térségében is.”

A Migrációkutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, a mostani, informális máltai csúcs egy dologban hozott újdonságot; kimondta a dokumentum, hogy a nemzetközi szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a menekültek számára megfelelő fogadóállomások kialakítását Líbiában. Orbán Balázs hozzátette, az elmúlt két évet tekintve a változások iránya teljesen egyértelmű.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×