Infostart.hu
eur:
378.44
usd:
320.55
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza

A BME nem adja a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart

Fennmaradhat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) jelenlegi egysége, a szenátus újra megerősítette, hogy az intézmény szerves és lényeges részének tekinti a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart (GTK).

Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, "a szenátus keddi ülésén elfogadta az általa kijelölt, tavaly december 19-én felállított testület elnökének előterjesztését és a testület konkrét intézkedési javaslatait a GTK által felvetett problémák BME-n belüli megoldására". Változatlanul az intézmény integritásának megőrzésére törekednek, amelyhez kérik a fenntartó támogatását - tették hozzá.

Az egyetem vezetői ismét leszögezték, hogy a BME nyolc egyenrangú, egyforma jogokkal és kötelességekkel bíró karból áll. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a szenátus döntésével lezárul a félreértések, félremagyarázások időszaka - olvasható a közleményben.

A kijelölt testület feladata az volt, hogy konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazzon meg, a vitatott kérdések rendezése érdekében tárgyaljon a GTK kari tanácsa által megválasztott öt képviselővel, a karok dékánjaival, a hallgatói képviseletekkel, a fenntartó képviselőjével és minden érintettel.

A Faigl Ferenc dékán vezette egyeztetés eredményeként létrejött a problémák megoldását tartalmazó javaslat, amelyet a szenátus 22 igen, 2 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadott - írták.

A gondokat négy csoportba sorolták: oktatási, gazdálkodáshoz kötődő, habilitációval és egyetemi tanári kinevezésekkel kapcsolatos, valamint szervezeti kérdések.

Az egyeztetés eredményeként született szenátusi előterjesztés elfogadását követően több egyetemi jogszabály megalkotása vagy módosítása válik szükségessé. A GTK kari tanácsa szerdán dönt a megállapodásról. A megbízott új dékánt a BME rektora nevezi ki - olvasható a közleményben.

Tavaly októberben az Index írt arról, hogy a GTK az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) kerülhet. Ezt követően a Műegyetem szenátusa egyhangúlag foglalt állást arról, hogy az intézménynek szüksége van humán és gazdasági ismereteket tanító szervezeti egységre.

Az oktatásért felelős államtitkárság december 5-én közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez. Az államtitkárság álláspontja szerint a fennálló helyzet nem teszi lehetővé, hogy a GTK a hallgatói érdekek sérelme nélkül működjön tovább.

Az ELTE december 13-án közölte: szenátusa támogatja a fenntartó kezdeményezését a kar intézményükbe integrálásáról. Azt írták: november 29-én kaptak hivatalos tájékoztatást arról, a GTK már nem lát rá reményt, hogy tevékenységét a BME keretein belül folytassa, és ezért kezdeményezte a fenntartónál az áthelyezését az ELTE-re.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×