Infostart.hu
eur:
373.57
usd:
340.26
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Ezt teszi a PISA-teszt - Mi változik a közoktatásban?

Eddig öt nemzeti alaptantervet adtak ki, de egyet sem vittek végig az iskolák - az InfoRádió által megkérdezett oktatáspolitikusok egyike szerint ezzel is magyarázható a PISA-felmérés rossz eredménye.

A magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértési területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. A természettudományos területen 477 ponttal az utolsó negyedben végeztek.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az InfoRádióban azt mondta: a PISA-mérés egy generális, az adott tantervhez nem kapcsolódó feladatmegoldási forma.

„Abban az esetben, ha az adott oktatási rendszer például az adott módszertant nem úgy tanítja, akkor a PISA-mérésen rosszabbul szereplünk. A természettudományos kérdéscsoportban azért romlott az eredmény, mert az a fajta kérdéscsoport – természettudományos feladatot kellett modellel megoldani és szimulálni - nincs benne a tizenöt éves gyerekek tudásportfóliójában.”

A PISA-teszt rossz eredménye miatt sürgős és alapvető változásokra van szükség a közoktatásban: csökkenteni kell a tanulói terheket és növelni kell a tanárok önállóságát - mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey László oktatásirányítás távozását is sürgette.

„Az lenne a helyes, ha ezek az urak, hölgyek maguktól állnának föl és távoznának az oktatásirányítás közeléből. Át kell gondolni az oktatás szerkezetének „eszement” centralizálását, valamint a pedagógusok és a diákok munkaterhelésének szintén értelmetlen növelését.”

Soha nem volt konszenzus a magyar oktatáspolitikában a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője szerint. Szüdi János:

„Kell egy kötelező nemzeti alaptanterv – idáig jutottak el a pártok. Hogy mennyire nem volt ebben egység, jelzi, hogy eddig öt nemzeti alaptantervet adtak ki, soha egyet nem vittek végig az iskolák.”

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a PISA-program volt alelnöke az InfoRádiónak azt mondta, hogy sokrétű és nem most, hanem több évtizede keletkezett probléma áll a gyenge PISA-teszt hátterében.

„Azt a negatív tendenciát egy húsz-huszonöt éves perspektívába helyezhetjük, amit az utóbbi néhány PISA-ciklusban látunk. Jó régóta beszélünk a problémamegoldó gondolkodásról, ezzel a magyar iskola hagyományos módszerei nem tud mit kezdeni.”

A neveléstudományi kutató azt is kiemelte, hogy a magyar iskola a diákok eltérő tudásszintjéhez sem tud alkalmazkodni.

„Haladunk, azonos ütemben mindenkivel, leadjuk a tananyagot, közvetítjük az ismereteket, visszakérdezzük. Vannak további gondok, ilyen például a pedagógusok képzése. Vannak olyan új fejlemények, amelyek kifejezetten magyarspecifikusak, ilyenek a nagy átszervezések és az az általános bizonytalanság, amiről a pedagógusok folyamatosan panaszkodnak.”

A magyar 15 évesek eredményei a PISA-teszten 2000 és 2015 között is legnagyobb részt átlag alattiak voltak: a szövegértés pontszám 2009-ben, a természettudomány eredmény 2006 és 2009 között, a matematikaátlag pedig 2009-ben érte el az OECD országok átlagát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×