A törvény értelmében a kínai kormány szankciós listájára helyezheti azokat a személyeket vagy szervezeteket, akik vagy amelyek részt vesznek a Kínai Népköztársaság állampolgáraival és szervezeteivel szembeni diszkriminatív intézkedések végrehajtásában. A kínai hatóságok az érintetteknek megtilthatják az országba való belépést, vagy kiutasíthatják őket. Emellett a Kínán belüli vagyonukat lefoglalhatják vagy befagyaszthatják, és korlátozhatják az üzleti kapcsolataik kialakítását országon belül.

Az új szabályozás részletezi azokat az ágazatokat, amelyekben a külföldi személyek és szervezetek tartózkodása korlátozható. Ezek közé tartozik az oktatás, tudomány és technológia, jogi szolgáltatások, környezetvédelem, gazdaság és kereskedelem, kultúra, idegenforgalom, egészségügy és sport.

A rendelet pontosan meghatározza a kínai kormány által alkalmazható ellenintézkedéseket,

például megtiltja vagy korlátozza a magánszemélyek és szervezetek számára a kapcsolódó árucikkek és technológiák importját és exportját.

Az elmúlt években Kína többször is reagált a nyugati szankciókra, különösen a kereskedelmi és befektetési korlátozásokra, amelyeket az Egyesült Államok és más vezető nyugati hatalmak vezettek be. Donald Trump amerikai elnök február óta a Kínából érkező termékekre további 20 százalékos vámot vetett ki, és várható, hogy április elején további vámokkal sújtja az országot.

Minderre válaszul Kína ellenvámokat vetett ki, korlátozta bizonyos nyersanyagok, köztük a ritkaföldfémek exportját, és vizsgálatokat indított külföldi vállalatok ellen.