Egy évvel ezelőtt már dúlt az orosz–osztrák kémháború, napirenden voltak a elsősorban diplomatákat érintő kölcsönös kiutasítások. Az illetékes bécsi hivatal pedig vádat emelt a korábbi osztrák alkotmányvédelmi hivatal egy volt munkatársa ellen, akit azzal vádoltak, hogy titkos adatokat továbbított az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. A múlt év elején hivatali visszaélés és Ausztria sérelmére elkövetett hírszerzési tevékenység címén vették őrizetbe Egisto Ottot, a korábban feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Igazgatóság (BVT) munkatársát. Azzal gyanúsították öt, hogy orosz biztonsági szolgálatok megbízásából hatósági adatbázisokhoz fért hozzá, és rendőrségi adatokat adott át orosz ügynököknek. A bécsi ügyészség épp a múlt héten fejezte be a nyomozást a kémügyben.
Hétfő reggel az Állambiztonsági és Hírszerzési Igazgatóság (DSN) pedig azt jelentette be, hogy kiterjedt dezinformációs kampányt tárt fel Ausztriában. A középpontban egy decemberben letartóztatott bolgár nő áll, aki állítólag Oroszországnak kémkedett, és a DSN szerint be is vallotta ezt. A hírszerzés házkutatást tartott a gyanúsított lakásában tavaly decemberben, értesülések szerint a bolgár nő többek között a DSN főnökét, Omar Haijawi-Pirchnert is megfigyelte.
Mindezt a fiktív számláiról elhíresült botrányos német pénzügyi cég, a Wirecard volt menedzsere, Jan Marsalek szervezte, aki állítólag Oroszországba menekült. Egisto Ott mellett a feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal korábbi alkalmazottait azzal gyanúsították, hogy "érzékeny adatokat "adtak át Marsaleknek. A bécsi ügyészség szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott információk nem számítanak újdonságnak.
A DSN szerint a nyomozás feltárta, hogy alig néhány héttel az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete után egy, az orosz titkosszolgálatnak dolgozó, londoni központú "sejt" aktívvá vált. Széles körű dezinformációs kampányt tervezett a német nyelvű országokban, Ausztriára összpontosítva. Arra törekedett, hogy célzott akciókkal negatívan befolyásolja az Ukrajnával és Volodimir Zelenszkij elnökkel szembeni közvéleményt, és ezáltal oroszbarát érzelmeket keltsen a média világában, az interneten, továbbá offline akciókkal, például matricák és graffitik segítségével. Ukrajnát jobboldali szélsőségesnek és nacionalistának állították be. A nő jelentős szerepet játszott mindebben, és hírszerzési kapcsolattartóként szolgált.
Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter gratulált "a dezinformáció elleni küzdelem fontos sikeréhez".