Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Arcok 1956-ból - Mány Erzsébet

1956. december 17-én Gyulán a tömeg néhány fogvatartott szabadon bocsátását követelte, amikor a karhatalom oszlatni kezdett. Mány Erzsébet is azok között volt, akik erre a hírre a gyulavári határőrségtől fegyvert szereztek, és a Körös hídjánál lőállásban vártak a karhatalmistákra. Bár atrocitás nem történt, a 19 éves lányt kivégezték. Mány Erzsébet portréja.

Új műsor indult reggelenként az InfoRádióban. A három-négyperces összeállításokban minden hétköznap egy-egy '56 után-miatt halálraítélt forradalmár alakját mutatjuk be. Összesen 56 portré készül a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben.

Mány Erzsébet

Mány Erzsébet  adminisztrátor (1937-1957)Gyula1957. 02.02.




Portré

Az 1956-os forradalmi eseményeket követő megtorló perek Békés megyét sem kímélték. A legnagyobb, tizenhat vádlottat érintő pert statáriális eljárás keretében tartották a Kecskeméti Katonai Bíróság Mátyás Miklós hadbíró őrnagy tanácsa előtt, de Békéscsabán. A bíróság a forradalmárokat fegyverrel hadonászó csőcselékként mutatta be; a per elsőrendű vádlottja az alig 19 éves Mány Erzsébet volt.

1956. december 17-én Gyulán a tömeg néhány fogvatartott szabadon bocsátását követelte, amikor a karhatalom szovjet páncélautók segítségével, porzó tüzet is alkalmazva oszlatni kezdett. Mány Erzsébet is azok között volt, akik erre a hírre a gyulavári határőrségtől fegyvert szereztek, és a Körös hídjánál lőállásban vártak a karhatalmistákra. Legnagyobb szerepe a csoport tagjainak buzdításában volt. A kecskeméti katonai bíróság rögtönítélő tárgyalásán így vallott erről: „ Mikor odaérkeztünk a határőrs elé, az előbb odaérkezők már mondották, hogy itt is az a helyzet, mint a rendőrségen, hogy nem akarják kiadni a fegyvert (...). Akkor a határőrség előtt az első szószóló én voltam, utána azután többen is méltatlankodtak. Akkor pillanatnyilag én nem gondoltam arra, hogy ennek ilyen következménye lesz.” Atrocitásra végül nem került sor, a fiatalok visszaszolgáltatták a fegyvereket, és hazatértek.

1957. január 3-án tartóztatták le, s január 10-én halálra ítélték. A még aznap megtartott kegyelmi tanácskozás az ítélet életfogytiglanra való változtatását javasolta, jelezve, hogy a bíróságnak nem áll módjában eltekinteni a legsúlyosabb büntetés kiszabásától. Kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács végül elutasította, mégpedig szokatlanul hosszú, csaknem háromhetes várakozás után. Egyes vélemények szerint a kivégzést szándékosan időzítették február másodikára, Marosán György békéscsabai látogatásának a napjára. Nem volt véletlen az sem, hogy a pert és a golyó általi kivégzést is Békéscsabán tartották, holott Mány Erzsébetet és a szintén halálra ítélt vádlott-társát, Farkas Mihályt a szegedi Csillag börtönben őrizték.

Idézetek

Mány Erzsébet a kecskeméti katonai bíróság 1957. január 8-ai rögtönítélő tárgyalásán így vallott arról, milyen szerepet töltött be abban, hogy az összegyűlt gyulaváriak egy csoportja 1956. december 17-én fegyvereket vett magához a településen lévő határőrállomáson: „(...) Ekkor mi is, a tömegnek a másik fele ugyancsak elindultunk a határőrség felé, mivel a másik része már előrement. Mikor odaérkeztünk a határőrs felé, ekkor az előbb odaérkezők már mondották, hogy itt is az a helyzet, mint a rendőrségen, hogy nem akarják kiadni a fegyvert (...). Akkor a határőrség előtt az első szószóló én voltam, utána azután többen is méltatlankodtak. Akkor pillanatnyilag én nem gondoltam arra, hogy ennek ilyen következménye lesz. Leszögezni kívánom, hogy a fegyvert többen követelték, csupán én voltam kezdetben a hangos, de azután mindenki. Ekkor az volt a hangulat, hogy bemegyünk az őrsre, és fegyvert szerzünk. A csoportot Szilágyi (István) vezette”.

Zsótér Mátyás, a per III. rendű vádlottja többek között így vallott a gyulavári határőrségnél történtekről: „(...) Ekkor Mány Erzsébet mondotta, hogy kérjük ki a fegyvereket és menjünk Gyulára a karhatalmistákkal szembe. A tömegnek is ez volt a hangulata. Én a következőkre nem figyeltem, így nem tudom megállapítani, hogy Mány Erzsébeten kívül ki volt a fő hangadó (...). A fegyverek kiadását főleg Mány Erzsébet, Farkas Mihály, Szilágyi István követelték, ugyanakkor leghamarabb Arató Zoltánnál és Huplinál volt fegyver.”

A bírósági indoklásában a következők szerepeltek az 1956. december 17-i gyulavári eseményekkel és Mányi Erzsébet szerepvállalásával kapcsolatban: „(...) Ekkor érkezett oda Mány Erzsébet vezetésével a másik csoport, akik most már ennek a csoportnak a hangulatát is megváltoztatták, és azt izzóvá tették. Ekkor már határozottan és kategorikusan fegyvert követeltek, melyben a fő hangadó Mány Erzsébet és a közben ugyancsak odaérkező IV. terhelt, Szilágyi István voltak. (...) Amint a néhány fő a határőrsről dolgavégezetlenül kijött és közölte a tömeggel, hogy Kertész törzsőrmester nem ad fegyvert, a tömeg hangulata újból felízott. Ugyanis ekkor Mány Erzsébet (...) már erőteljesebben lépett akcióba. Fúriaként kezdte kiáltozni: »Ki az a Kertész, az a Kertész? Hogy nem ad fegyvert? A fegyver nem az övé, hanem a népé! Be kell menni, adni kell a határőröknek egy néhány pofont, Kertészt pedig fel kell akasztani, fejen kell csapni stb.«. Majd azt mondta, hogy ha nem adnak fegyvert, »árulók és a nép ellenségei«. (...) Ugyanekkor a tétovázó férfiakat gyávának nevezte, és kiabálva küldte őket, hogy hatoljanak be az őrsre”.

Mány Erzsébet esetében a halálbüntetést arra való hivatkozással mondták ki, hogy „az egésznek ő volt a mozgatója, ő volt az, aki a kósza híreket felnagyítva a gyulavári tömeget belevitte ebbe a fegyveres akcióba (...). Nevezett, mint nő, nagyobb hatást tudott gyakorolni a tömegre, mellyel ő visszaélve mindent megtett, hogy célját elérje, amely sikerült is neki. Nem rajta múlt, hogy távolabbi terve meghiúsult, a karhatalom megtámadása nem sikerült”.

Mány Mária, Mány Erzsébet húga egy interjúban így emlékezett vissza a nővérétől való búcsúzásra: „Egy ajtóba' állt egy őr és egy (...) egyszemélyes heverő be volt takarva és ott ült, és úgy lehetett vele beszélni. Olyan erő volt benne, még ő vigasztalta az anyámat, az apámat meg mindenkit, hogy ne sírjunk. Olyan erősen tartotta magát...”

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×