„Egy átlagos magyar épület a fűtéssel évente 2-4 tonna szén-dioxidot bocsát ki. Ha szénnel fűtünk, sokkal nagyobb a széndioxid-kibocsátás, mint ha földgázzal” - közölte Lenkei Péter.
Magyarázatként hozzátette: a földgáz jelentős mennyiségű hidrogént tartalmaz, ami gyakorlatilag vízzé ég el.
A legjobb alternatívák közé tartozik a távfűtés, amelynek fajlagosan nagyon alacsony a széndioxid-kibocsátása. És vannak már olyan települések is Magyarországon, ahol a távfűtés geotermikus energiával vagy biomassza felhasználásával történik.
Az utóbbival kapcsolatban Lenkei Péter elmondta: ha nem megfelelő technológiával égetjük a fát, akkor nagy mennyiségű korom jut a levegőbe, ami ugyanolyan üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
„Ezért nagyon fontos, hogy a fatüzelést megfelelően hajtsuk végre. Ehhez nagyon fontos, hogy száraz legyen a tűzifa, amit elégetünk, és semmiképpen se égessünk más hulladékot – például ragasztott farostlemezt vagy neylont” - figyelmeztetett a Levegő munkacsoport munkatársa.
A legszennyezőbb, legálisan használható tüzelőanyag jelenleg a lignittüzelés.
„A Magyarországon vásárolható barnaszénnek és lignitnek általában magas a nedvesség-, hamu- és kéntartalma, ezért jelentős kén-dioxid felszabadulásával jár, ami a légutakat károsító gáz, emellett pedig tönkreteszi magát a tüzelő berendezést és a kéményt is” - hívta fel a figyelmet Lenkei Péter.
„A széntüzelés füstje körülbelül ötször rákkeltőbb, mint a fatüzelés füstje. Ezért nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon évente körülbelül 300-400 ezer tonna lignitet éget el a lakosság” - hangsúlyozta a természetvédelmi mérnök.
„Ha a távfűtésnél körülbelül egy Celsius-fokkal lejjebb vesszük a fűtést, 3-5 százaléknyi energiát takarítunk meg, és akár több kilogramm szén-dioxid kibocsátás is megspórolható ezzel. A nappaliban a 21 Celsius-fok az ideális hőmérséklet, a hálószobában pedig a 18-19 Celsius-fok” - tanácsolta a Levegő munkacsoport munkatársa.