A tárcavezető kiemelte, alapvetően négy tényező határozza meg a biztonsági környezetet: a NATO és Oroszország viszonyának jövője, az Iszlám Állam elleni harc, az új amerikai külpolitika hatásai, valamint a közel-keleti és észak-afrikai helyzet stabilizálása, és ezek a tényezők mind összefüggnek egymással.

Kifejtette: a NATO és Oroszország kapcsolatának pragmatikusnak kell lennie és a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, csak így lehet igazán nyugalom és béke a térségben. Közép-Európa tudja, hogy amikor a Kelet és a Nyugat rossz viszonyban volt, annak általában ez a térség itta meg a levét - emlékeztetett.

Szijjártó Péter az Egyesült Államok és Oroszország megegyezését sürgette a közel-keleti és észak-afrikai helyzet esetében, mint mondta, ha a két ország nem tud megállapodni, hogy mely út vezet a békéhez és stabilitáshoz, nem lesz béke Szíriában, és nem lesz vége a bevándorlási nyomásnak sem.

A külügyminiszter kitért arra: Magyarország elkötelezett tagja az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak és fenntartja a szerepvállalását.

Az Egyesült Államok leendő külpolitikájáról azt mondta, "a hisztériakeltésnek nem sok értelme van", ki kell várni, mi történik majd, és tiszteletben kell tartani az amerikaiak döntését. Reméljük, a gazdasági és védelmi együttműködés színvonala megmarad, a politikai együttműködés pedig újabb, jobb dimenzióba kerül - közölte.

Megjegyezte: Magyarország elkötelezetten támogatja az EU és a NATO együttműködését, és a NATO-nak szerepet kell vállalnia a bevándorlási nyomás elleni küzdelemben, mert biztonsági kérdés, hogy az EU megfeleljen ennek a kihívásnak.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a NATO bővítése nem érhet véget Montenegró felvételével. Macedónia és Grúzia is megérdemli felvételét a szövetségbe, ami meg is erősítené a NATO-t - értékelt.

A külügyminiszter hangsúlyozta: a NATO walesi és varsói csúcstalálkozóján hozott döntsek végrehajtása nem várhat, ha hezitál a közösség, nem lesz esélyünk a mostani súlyos kihívások kezelésére. A kihívások között említette az ukrajnai háborút, az Iszlám Államot, a terrorfenyegetettség növekedését, az energiabiztonság és a kiberbiztonság kérdéseit, továbbá az Európa déli és délkeleti szomszédságában zajló eseményeket. Ezek egyenként is komoly feladatot jelentenének, de most egyszerre kell szembenézni velük - mutatott rá.

Lord Jopling, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke kiemelte: a szövetségnek jelenleg jóval több kihívással kell szembenéznie, és miközben feladatai megsokasodtak, régi kötelezettségeinek is eleget kell tennie, így például folytatnia kell tevékenységét a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban.

A NATO e kihívások kezelése érdekében fontos döntéseket hozott a legutóbbi két csúcstalálkozón - idézte fel. Úgy vélte, az amerikai elnökválasztás fényében nagyobb a nyomás az európai szövetségeseken, hogy megfelelő hozzájárulást biztosítsanak a NATO-nak, különben erodálódhat a transzatlanti egység.

A NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke szerint a Brexit nem változtat azon, hogy Nagy-Britannia elkötelezett tagja a szövetségnek.

Lord Jopling emellett méltatta Magyarországnak a szövetség tagállamaként végzett munkáját.