eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre

Kövér László: a halottak napja az élő lelkiismeret ünnepe

A halottak napja nem a porladó hamvak, hanem az élő lelkek ünnepe, a katonai temetőkben pedig, különösen a hadifogoly-temetőkben az élő lelkiismeret ünnepe is - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a Vas megyei Ostffyasszonyfa első világháborús hadifogoly-temetőjében katonai tiszteletadás mellett megtartott halottak napi megemlékezésen.

A házelnök beszédében úgy fogalmazott: Európa az elmúlt évszázadban kétszer hajtott végre "öngyilkossági kísérletet", amelyet a történelemkönyvekben világháborúnak neveznek.

Európában ezért minden első és második világháborús katonai temető - így az ostffyasszonyfai is - az európai önpusztítás emlékműve, amely a túlélő európai lelkiismeretet hivatott szólongatni - mondta.

Kövér László beszédében emlékeztetett: az első világháború egymással szemben álló hadviselő feleinek vesztesége 37 millió katonai és civil halott, 21 millió katonai és civil sebesült, 7 millió 700 ezer hadifogoly és eltűntnek nyilvánított fiú, férj, apa vagy testvér volt.

A szikár számok egyedi és megismételhetetlen emberi sorsokat, életeket és végzeteket rejtenek magukban - figyelmeztetett a házelnök.

Hozzáfűzte: a nemzetek szembenállásának, a háborúnak sok okát tartja számon a történettudomány, de valamennyi oknál súlyosabb a következmény, több tízmilliónyi európai ember kioltott élete. Ennek árán azonban Európa nem erősebb, hanem gyengébb lett az első világháború után.

Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az első világháború volt a melegágya két európai diktatúrának, a fasizmusnak és a kommunizmusnak, és az első világháborúból következett a második, amely után több évtizedes megosztottság, hidegháború, Kelet-Közép-Európa népeinek pedig nyomor és elnyomás következett.

Az egykor ellenségként harcoló katonák, bármelyik oldalon áldozták is az életüket, holtuk után, a felelősen gondolkodó európai emberek szemében mindannyian hősökké és ugyanakkor áldozatokká is váltak - mutatott rá.

Kövér László szólt arról is, hogy az első világháborúban több mint 600 ezer magyar katona meghalt, másfél millió megsebesült és több mint 800 ezer esett hadifogságba, sínylődött évekig vagy lelte a halálát hadifogolytáborokban.

Kiemelte: csaknem egy évszázada a magyarság olyan tiszteletet és kegyeletet tanúsít a hadifogoly-temetőkben nyugvók iránt, mint amilyen az emberiesség jegyében őket megilleti, és mint amilyen kegyeletet és tiszteletet mi is elvárunk az idegen földben nyugvó magyar katonák iránt.

A házelnök beszéde végén úgy fogalmazott: az első világháború emléke arra kötelezi az európai politikusokat, hogy a 21. században olyan jövőért tegyenek meg mindent, amelyben az európai emberek nem válnak sem hősévé, sem áldozatává egy újabb európai öngyilkossági kísérletnek, sem pedig egy Európára leselkedő külső veszélynek.

Közös felelősségünk olyan Európa felépítése, amelynek a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű kultúrát őrző, önmagukat becsülő, de a más közösségeket tisztelő nemzetek együttműködése ad erőt ahhoz, hogy visszaszerezze az önmaga sorsa fölötti ellenőrzést és saját jövője alakításának lehetőségét - mondta.

Az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben tartott halottak napi megemlékezésen Bíró László tábori püspök szentmisét celebrált és ökumenikus szertartás keretében is imádkoztak a hősi halált halt katonákért. A megemlékezés koszorúzással ért véget, amelyet díszsortűz követett.

Az ostffyasszonyfai hadifogoly-táborban 1915 és 1918 között több mint százezer olasz, orosz, szerb és román katona volt fogságban. Több mint tízezren közülük nem érték meg a szabadulást, a hadifogoly-tábor temetője lett végső nyughelyük.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×