Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Lázár: a népszavazás nem pártügy

Az október 2-i népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy, és ezt a választópolgárok pontosan értik - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető kiemelte: a népszavazás a demokrácia legerősebb intézménye, így a kvótareferendum azért is lényeges, mert lehetőséget ad a véleménynyilvánításra.

Lázár János közölte: mindenkit arra kérnek, hogy éljen a népszavazás lehetőségével, mert az emberek a saját életükről döntenek, ezt kell mérlegelniük. A kormány véleménye szerint a brüsszeli terv az automatikus szétosztásra ellentétes minden magyar érdekével, ezért azt kérik a választópolgároktól, szavazzanak nemmel - fogalmazott a miniszter.

Megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy készítsen jelentést a kormánynak a népszavazás következményeiről. A referendum eredményét a kormány a jövő heti ülésén értékeli - közölte.

Lázár János szerint az Európai Bizottság az illegális migrációt legálissá alakítaná, a törvényen és renden kívüli állapotot legális migrációvá formálná. A héten az EU vezetői megerősítették, hogy kitartanak az eredeti javaslatuk mellett, sőt fel akarják gyorsítani annak végrehajtását és le akarják törni az egyet nem értő országok ellenállását - mondta.

Hangsúlyozta: ezzel szemben a kormány nem megszervezni akarja a bevándorlást, hanem megállítani. A közép-európai országok álláspontja szerint nincs szükség migrációra, és elképzelhetetlen a betelepítés - közölte.

A miniszter elmondta: a választópolgárok nem Európa-ellenesek, hanem Brüsszellel van bajuk, nehezen viselik, hogy az Európai Bizottság el akarja venni Magyarország jogát, hogy meghatározza, ki éljen az országban. Ez szuverenitási kérdés, és erről a jogról Magyarország nem mondhat le - jelentette ki.

Közölte: a választópolgárok pontosan értik és érzik a szavazás jelentőségét. Magyarországnak kell megmondania, ki jöhet be ide, ki tartózkodhat itt, ki lehet magyar állampolgár, és ehhez ragaszkodni kell - mutatott rá. Hozzátette: a bizottság a bevándorlási ügyeket ki akarja vonni a nemzeti hatáskörből és brüsszeli jogkörré tenné azokat.

A tárcavezető úgy látja, nem mindegy, mennyien mennek el a népszavazásra, mert fontos, hogy legalább egy kérdésben egyetértünk-e, hogy van-e lehetőség nemzeti összefogásra, együttműködésre ebben az alapkérdésben. Ha nem, az gyengíti Magyarország erejét és hangját a brüsszeli csatákban - vélekedett.

Lázár János felidézte: tavaly több százezer ember haladt át az országon, és akkor a kontrollt nem tudták biztosítani, mert a bevándorlók megtagadták az együttműködést, nem tudták regisztrálni sem őket. Ettől nem független az a tény, hogy ma már bizonyított, hogy több terrorista Magyarországon keresztül jött, vagy egy ideig itt tartózkodva jutott be Európába - magyarázta. Mint mondta, az, hogy a határ most le van zárva, megfelelő garancia a teljes átvilágításra. Ugyanakkor, ha valaki hamis papírokkal jön, kérdéses, ki tudják-e szűrni. Mindazonáltal a kockázat minimálisra csökkent az ellenőrzéssel - közölte.

A miniszter kifejtette: megértik az osztrákok aggodalmát, de abban állapodtak meg, hogy Ausztria megvárja a magyar határzár hatását, és ennek függvényében dönt a kerítésépítésről. Lehet esély a kerítés építésének elkerülésére, mert jelenleg miattunk nem nő az Ausztriában tartózkodó illegális migránsok száma - mondta.

Lázár János fenyegető veszélyként beszélt arról, hogy Németország, Ausztria és skandináv országok visszatoloncolnák Magyarországra az itt regisztrált 148 ezer migránst. A magyar kormány azonban megtagadja az átvételüket, mert ezek az emberek Görögországban léptek be az Európai Unió területére - jelentette ki, külön kifogásolva, hogy a skandináv államok mint az EU leggazdagabbjai a náluk jóval szegényebb Magyarországra küldenének bevándorlókat.

A magyarországi szolidaritást firtató kérdésre úgy válaszolt: "a mi szolidaritásunk a kerítés építése meg a kerítés napi őrzése". Azt irreálisnak tartja, hogy nyugati mércével mért anyagi szolidaritás vállalását kérjék Magyarországtól.

Arra a felvetésre, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök szerint egy érvénytelen kvótanépszavazás esetén Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell mondania, a tárcavezető úgy reagált: "álom, álom, édes álom".

Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e, hogy kormányhivatali alkalmazottak telefonon népszavazási részvételre buzdítanak szavazókat, Lázár János kijelentette: határozottan cáfolja, hogy hivatali időben ilyet tennének. Azzal viszont, hogy valaki magánemberként, a munkaidején kívül mit csinál, a kormány nem foglalkozik, nem tiltott, hogy valakinek legyen álláspontja, véleménye - mutatott rá.

A miniszter arról is beszélt, hogy ügyeleti jelleggel minden kormányablak nyitva lesz, hogy ha valakinek hiányzik személyi okmánya, igazolni lehessen a személyazonosságát. A kormányablakokban és járási hivatalokban nincsenek kormányplakátok, csak az NVI által kiadott népszavazási felhívás - közölte.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×