Infostart.hu
eur:
377.29
usd:
319.83
bux:
125428.11
2026. február 25. szerda Géza

Megszelídíthetőek a rákos sejtek?

Hatékonyabb lehet a daganatok kezelése, ha nem elpusztítani, hanem kordában igyekszünk tartani a rákos sejteket - vetette fel egy amerikai kutató.

Az elmélet szerint a több típusú sejtből álló daganatok önszabályozó rendszerét borítja fel, ha túl erős kemoterápiával igyekeznek elpusztítani a rákos sejteket - az átmeneti javulás után pedig az ellenálló sejtek újult erővel szaporodnak majd. A felvetés szerint a cél egyfajta krónikus betegséggé alakítani a rákot, amellyel akár évtizedekig is együtt lehet élni.

Az adaptív terápia alapvetése, hogy a daganatos elváltozást egy összetett, heterogén betegségként kezeli, amelyben egyszerre van jelen nagyon sokféle sejttípus, és ezek különböző klónokat alkotnak, amelyek mintegy harcban állnak egymással az élettérért. Ez a rendszer hasonlít az evolúcióhoz – mondja Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Lendület-csoportvezetője.

Abból a megfigyelésből indul ki, hogy egy kemoterápia során abban az esetben is, ha átmeneti sikereket lehet elérni, azaz a tumor mérete vagy a tumorteher jelentősen csökken, rendszerint kimutathatók túlélősejtek. Ezek nem véletlenül élnek túl, valahogy képesek ennek a szelekciós nyomásnak ellenállni. A kemoterápia során gyakran megjelennek rezisztens sejtek, amelyek aztán dominánssá válnak és az tapasztalható, hogy a kezdetben alkalmazott terápia már nem hatékony.”

Az elgondolás forradalmi javaslattal él. Eszerint a terápiás cél nem a daganatos sejtek mihamarabbi és teljes elpusztítása, hanem a tumor kordában tartása. A hagyományos kezelés során ugyanis rezisztens sejttípusok alakulnak ki, amelyek később dominánssá válnak, és újult erővel növekszenek majd – tette hozzá Szakács Gergely. Az elgondolás értelmében a daganatos sejttípusok egymást kordában tartva, olykor visszaszorítva egyensúlyban maradnak, s a nagy dózisú kemoterápia helyett többféle gyógyszer egyidejű alkalmazásával jobb eredményeket lehet elérni.

Az egész azon alapul, hogy nem szabad rezisztens klónokat kifejleszteni, inkább kell hagyni, hogy a nem rezisztens klón is jelen legyen, és az visszaszorítsa a rezisztens klónokat.”

Az MTA Lendület-programjában dolgozó, Szakács Gergely vezette kutatócsoport felismerte, hogy a rezisztens sejtek a szelekciós nyomás – tehát a kemoterápia ideje alatt – érzik magukat a legjobban, és amint ez a nyomás csökken, a korábbi védekezésben fontos szerepet játszó mechanizmusuk a hátrányukká válik.

Ez olyan, mint ha egy harcos nehézfegyverzetben kiválóan küzdene egy csatamezőn, de amint a csata véget ér, a nehézfegyverzet az ő életkilátásait jelentősen rontaná.”

A kutatócsoport a rezisztens sejtek érzékenységét kihasználva igyekszik új terápiás megközelítést kifejleszteni. Szakács Gergely azt mondja: a vizsgálataik bizonyítják, hogy a rezisztenssé vált sejtek sokkal érzékenyebbek az általuk kifejlesztett vegyületekre, mint amelyek még nem kaptak gyógyszeres kezelést. A kutató ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre alapkutatásról van szó, a tényleges terápiás alkalmazásig még hosszú az út.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, miután a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján érvénytelennek ítélte Donald Trump viszonossági vámjait, majd az elnök szintre rögtön új importvámokat jelentett be. Emellett a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, tegnap fordultak az amerikai tőzsdék, majd az ázsiai piacok is emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött, és az előjelek alapján Európában is jó hangulatban indulhat majd a kereskedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelent, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×