Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Észtországé a soros uniós elnökség a kilépni készülő Nagy-Britannia helyett - a nap hírei

A kormány szerint soha indokoltabb nem volt a kötelező betelepítésről szóló népszavazás, mint most. Összesen 9 és fél millió euró értékű uniós támogatást kap Magyarország a tejágazatot segítő csomagból.

Észtország veheti át a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökséget a kilépni készülő Nagy-Britanniától, miután a londoni kormány úgy döntött, hogy lemond az elnökségről. Egy, a neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő szerint a tagországok uniós nagykövetei abban állapodtak meg, hogy a 2017 első felében esedékes máltai elnökség után egyből Észtország következne. A megállapodást még a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia. Közben Berlinben zökkenőmentes kilépést ígért az unióból Theresa May brit miniszterelnök.

A brit népszavazás utáni európai helyzetről és az Európai Unió jövőjéről egyeztetnek csütörtökön a V4-ek kormányfői Varsóban. Lengyel politikai vezetők a témák között említették a bevándorlás kezelését is. Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint az Európai Unió mélyreható reformra szorul. Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfő viszont úgy látja, hogy a változásokat fokozatosnak kell végrehajtani. Lengyelország július 1-jén vette át a V4-ek soros elnökségét.

A magyar kormány megítélése szerint soha indokoltabb nem volt a kötelező betelepítésről szóló népszavazás, mint most - közölte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogán Antal azután beszélt erről, hogy a kabinet megvitatta az Európai Bizottság menekültügyi javaslatát. A miniszter azt mondta: a brüsszeli bizottság javaslata nemcsak arról rendelkezik, hogy az Európába befogadott bevándorlókat kötelezően osszák szét a tagállamok között, hanem arról is, hogy a menekültkérelmek elbírálására vonatkozó jogkört is elvonnák a tagállamoktól.

Összesen 9 és fél millió euró, vagyis mintegy 3 milliárd forint értékű támogatást kap Magyarország az uniós tagállamoknak biztosított újabb félmilliárd eurós, tejágazatot segítő csomagból. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány további 3 milliárd forintot ad, így a magyar tejtermelőket összesen 6 milliárd forint segíti a piaci válság leküzdésében. Czerván György arról is beszélt, hogy az orosz embargó továbbra is problémát jelent, de Kínában már megindult a tejtermékek importja, ami kedvezően hat majd a felvásárlási árakra is.

A jövő évi bértárgyalások szeptemberi elkezdését javasolják a szakszervezetek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség hangsúlyozta: szükségesnek tartja az országos bérmegállapodást, amely iránymutató a gazdasági élet minden szereplője számára. A szövetség kifejtette: független elemzők szerint az év egészében 6-7 százalék körül várható a bruttó bér növekedési üteme. Az érdekképviselet olyan bérrendszert, és ezt támogató adó- és foglalkoztatáspolitikát tart szükségesnek, amely a munkavállalónak, munkáltatónak és a kormánynak is megfelel.

Várhatóan már az augusztusi kormányülésen napirendre kerül a Semmelweis Egyetem javaslata, amely a saját fejlesztések mellett a most készülő új budapesti egészségügyi ellátórendszer létrehozását alapozhatja meg. Erről az intézmény rektorhelyettese beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Merkely Béla a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója a többi között a betegellátás integrációját, a kapacitásnövekedést és az infrastruktúra- fejlesztést emelte ki. Emellett a hallgatói létszám növelését is szükségesnek tartja a Semmelweis Egyetemen, szerinte a jelenleginél kétszer több diák oktatására van még lehetőség.

Jelentősen nőtt a szervdonorok száma Magyarországon, tavaly a 497 szervátültetésből 40 élődonoros műtét volt. Szederkényi Edit, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke az elmúlt időszakról szóló tájékoztató után az InfoRádióban arról beszélt: májátültetést 89 esetben hajtottak végre tavaly, ez kétszerese az előző évi számnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly decemberben az első tüdőtranszplantációt is elvégezték Magyarországon és azóta már hét ilyen műtét történt.

Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-besorolását a Standard & Poor's. Az indoklás szerint a múlt heti katonai puccskísérlet politikai következményeinek negatív növekedési és tőkebeáramlási hatásai lesznek. A Moody's előző nap vette leminősítési felülvizsgálat alá Törökország még épphogy befektetési ajánlású adósbesorolását. Közben Törökországban folytatódnak a múlt pénteki puccskísérlet utáni tömeges elbocsátások. A hatalomátvételi kísérlet után összesen mintegy 60 ezer katonát, rendőrt, bírát, köztisztviselőt és tanárt függesztettek fel állásából, illetve vettek őrizetbe.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×