Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás

1956 újabb titkait ismerhetjük meg

Mintegy 300, a megtorlástól való félelem miatt sok esetben hosszú ideig rejtőzködő képzőművészeti műalkotást vonultat fel a Magyar Nemzeti Múzeum (NMN) Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című új kiállítása, amely csütörtökön nyílt meg Budapesten.

Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár a forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő tárlat megnyitóján úgy fogalmazott: a kiállítás rámutat, hogy a művészet segít megérteni a történelmet, a hősiességet, a célokat, amelyekért elődeink saját életük kockáztatásával küzdöttek.

1956 egyetemes jelentőségű esemény volt, az első és egyetlen olyan szabadságharc a kommunizmus ellen, amelynek kizárólag politikai célkitűzései voltak. Nem a lakosság életminőségének javításáról szólt, hanem arról, hogy a magyarok függetlenséget, szabadságot és demokráciát akartak a szovjet típusú totalitárius rendszerrel szemben - hangsúlyozta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, és a kiállítás létrejöttét támogató 1956-os Emlékbizottság társelnöke.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója hozzáfűzte: "vannak pillanatok, amikor meg kell menteni a hazát. 56 ilyen pillanat volt".

"Tárlatunk nem csupán két hét drámai küzdelmét mutatja be, hanem az örökségét is, amellyel együtt kell élnünk" - emelte ki köszöntőbeszédében Csorba László, a múzeum megbízott főigazgatója, aki a tárlat hivatalos megnyitója előtti sajtóbejáráson arról is beszélt: egyesekben él a vágy, hogy az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó megemlékezések legyenek hasonlóak a rendszerváltozás előtti rangos kommunista ünnepekhez, felvonulásokhoz.

"Ez a kiállítás viszont egy bonyolultabb nyelvet beszél, a látogatóknak szembesülniük kell a hazugságokkal is" - fogalmazott Csorba László.

Gál Vilmos, a kiállítás egyik kurátora az eseményen hangsúlyozta: forradalmi időkben semmi sem olyan hatásos, mint a szimbólumok bukása, 1956-ban pedig számos hazug szimbólum bukott meg, a tárlat ezeket a pillanatokat igyekezett megragadni. Példaként említette a ledöntött Sztálin-szobrot, amelynek talán legnagyobb méretű fennmaradt darabja is megtekinthető a kiállításon.

A Sztálin-kézfejet a neves színész, Pécsi Sándor kapta meg a szobordöntőktől, ezt követően pedig állítólag a saját kertjében helyezte el, míg halála után a család inkább elásta. 1986-ban került elő ismét, akkor vásárolta meg a Nemzeti Múzeum - idézte fel Ihász István kurátor. Hozzáfűzte: a kiállítás igyekszik megjeleníteni a forradalom utcaművészetét is, például látható egy fényképen megörökített, vasúti kocsira felrajzolt gúnyos grafiti, amely a Szovjetunióba távozó Rákosi Mátyást ábrázolta.

A történész-muzeológus kiemelte a tárlat anyagából Amberg József sorozatát, aki megdöbbentő minőségben dokumentálta ceruzarajzokon a harcok által sújtott Józsefváros különböző helyszíneit, majd otthon akvarellbe öntötte a képeket. Szintén láthatóak Borsos Miklós 1956-os grafikái, amelyek csak halála után, véletlenül kerültek elő hagyatékából. Páratlan művészeti értéket képviselnek az ekkor már Argentínában alkotó világhírű - mások mellett Picasso által is méltatott - Szalay Lajos 1956-os témájú megrázó erejű rajzai is.

A hangulatteremtő installációkat és korabeli mozgóképeket is felvonultató Rejt/Jel/Képek'56 című kiállítás egyik büszkesége Marc Chagall egyetlen ismert 1956-os tematikájú grafikája, az Anya gyermekkel címet viselő alkotás a nizzai Nemzeti Marc Chagall Múzeumtól érkezett Budapestre. Mellette Franciszek Starowieyski síró galambot ábrázoló rajzai láthatóak, amelyek valóságos szimbólummá váltak a magyar forradalommal szolidaritást vállaló Lengyelországban - ismertette Ihász István.

A szakember szerint a forradalom megtorlás árnyékában rejtőzködve túlélő művészetére érzékletes példa a tatabányai Görgényi István mintegy 60 képet felölelő 1956-os tematikájú festménysorozata is, amelynek darabjait a művész később csendéletekké festette át. Az eredeti alkotások csupán az őket borító festmények eltávolításával váltak láthatóvá.

A tusrajzokat, akvarell és olajfestményeket, szitanyomatokat, kisplasztikákat, érmeket, linómetszeteket és más műtárgyakat is felsorakoztató tárlaton megjelennek a forradalom leverését követően berendezkedő új hatalmat támogató művészek alkotásai is. Ezek legfőbb visszatérő motívuma a felakasztott vagy lábbal felfelé fellógatott, "mártíromságot" szenvedett államvédelmi fegyveres - mondta el Ihász István, aki kitért arra is: az 1956-os események későbbi elhallgatására jellemző, hogy a Kádár-rendszerben gyakorlatilag egyetlen nagyobb méretű, az "ellenforradalomra" reflektáló köztéri szobor sem született. Mindössze két kisebb ilyen alkotás ismert, ezek szerepelnek is a múzeum kiállításán.

A kurátor külön kitért Légrády Sándor címerterveire is: a képzőművészt 1957-ben bízta meg a kádárista vezetés a Magyar Népköztársaság új címerének megrajzolásával. Légrádyt öt napig tartották bezárva, míg megszületett a végső változat, ugyanakkor olyan címerterveket is rajzolt, amelyeken szerepelt 1956 dátuma. Ihász István szerint elképzelhető, hogy a grafikusművész "így akart froclizni" a berendezkedő hatalommal.

A november 15-ig látogatható kiállítás utolsó részében többek között az 301-es parcella 1989-es emlékműpályázatára beérkezett makettek, valamint a forradalom 50. évfordulója előtt tisztelgő 2006-os plakátpályázat alkotásai is láthatóak - ismertette Ihász István.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Floridában folynak a tárgyalások, fontos orosz csomópontot ért támadás – Háborús híreink vasárnap

Floridában folynak a tárgyalások, fontos orosz csomópontot ért támadás – Háborús híreink vasárnap

Kétnapos tárgyalássorozat kezdődött szombaton a floridai Miami városában az Egyesült Államok és Oroszország között. Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja konstruktívnak nevezte az eddigi megbeszéléseket, amelyek vasárnap is folytatódnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, Washington új, háromoldalú tárgyalási formulát javasolt az ukrán és orosz tárgyalópartnereknek Miamiban, amelyben az európai országok is részt vehetnének. Az Ates ukrán partizáncsoport szabotázst hajtott végre egy vasúti csomópontnál, amely az orosz hadsereg ellátása szempontjából is kulcsfontosságú. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború és a békeerőfeszítések eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 16:35
×
×
×
×