Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, a mérgezési tüneteket produkáló madarat Mezőhegyes térségéből szállították be tíz napja a mentőközpontba. A fiatal tojó jól reagált a kezelésre, gyorsan felépült, ezért úgy döntöttek, vissza lehet engedni a természetbe.
A szakember közölte, bár a végleges laboratóriumi eredmények még nincsenek meg, úgy tűnik, a sast karbofuránnal mérgezhették meg. A korábban talajfertőtlenítésére használt szert hosszú évek óta nem lehet használni az Európai Unióban, a gyakran baromfitelepek környékén elhelyezett mérgezett csalikat csempészett vegyszerből, vagy régebbről megmaradt készletek felhasználásával állítják elő. Már a vegyszer tartása is bűncselekmény, a csalétekhez való felhasználása pedig orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minősíthető, és több éves börtönbüntetéssel sújtható. Az őrizetlenül kihelyezett szerek egy véletlen baleset során, vagy az élelmiszerláncba bekerülve az emberekre is halálos veszélyt jelentenek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisa szerint a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek az elmúlt évtizedben mintegy hatszáz védett és fokozottan védett madár esett áldozatul.
A parlagi sas síkságokon, füves pusztákon és mocsarak környékén fordul elő. A fokozottan védett madárfaj állományát a világon két-háromezer párra teszik, ebből Európában - nagy részt Magyarországon és Szlovákiában - mintegy háromszáz költ. Az idei sasleltárban - az ország területének mintegy ötödén - 350-400 parlagi sast figyeltek meg a felmérésben résztvevő önkéntesek. A parlagi sas nagy termetű, 70-80 centiméteres testhosszú, akár kétméteres szárnyfesztávú feketés barna tollazatú faj. Hatalmas fészkét magas fákra építi. Kisebb emlősöket, elvétve madarakat, hüllőket zsákmányol, Magyarországon fő tápláléka az ürge és a hörcsög.