A Financial Fraud Summit 2026 konferencián bemutatott prezentációjából kiderült, hogy 2024-ben több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és banki átutalást érintő visszaélés történt Magyarországon 41,9 milliárd forint értékben, ebből

mintegy 10 milliárd forint kárt a vállalkozások, 31,4 milliárd forintot pedig a lakosság szenvedett el.

Hangsúlyozta: a védekezéshez a jegybank a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működtetésével is hozzájárul, illetve részletes ajánlásokat is megfogalmazott a bankok felé. Ezek közé tartozik az ügyféledukáció, a valós idejű monitoring, a tranzakciós limitek alkalmazása és az erős ügyfélhitelesítés.

Bartha Lajos szerint a vállalatoknak szintén aktív szerepet kell vállalniuk a megelőzésben, amelyhez elengedhetetlen a dolgozók felkészítése, a biztonságtechnikai megoldások használata, valamint a tudatosság és az edukáció erősítése.

Kitért arra is, hogy folyamatosan növekszik az igény az elektronikus fizetések iránt. Míg 2021-ben a fizetések mintegy harmada történt digitálisan, addig a jegybank 2030-ra ennek az aránynak kétharmadra növelését tűzte ki. 2024-ben közel kétmilliárd kártyás tranzakciót bonyolítottak le, döntően a két nagy nemzetközi kártyatársaság rendszerében – mondta megjegyezve, hogy egyre népszerűbbek az átutalásalapú, azonnali fizetési megoldások, mint a qvik is.

Eddig több mint 2,3 millió qvik-tranzakció valósult meg, mintegy 93 milliárd forint összértékben.

Úgy vélte, hogy a következő 5-10 évben egy kiegyensúlyozottabb átutalás- és kártyalapú pénzügyi ökoszisztéma alakulhat ki Magyarországon.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára hangsúlyozta: a magyar kkv-k digitális intenzitása az uniós és régiós összehasonlításban egyaránt alacsony. A termelékenység növelése érdekében a kormány kiemelten kezeli a digitalizációt és a technológiai fejlesztéseket. Az elérhető eszközök között említette az uniós társfinanszírozású programokat, a digitális átállást támogató DIMOP és a vállalkozásfejlesztést szolgáló GINOP Plusz programokat, a Demján Sándor Programot, valamint a közvetlen brüsszeli alapokat.

A Demján Sándor Program 2000 milliárd forintos keretéből eddig mintegy 1400 milliárd forint jutott el közel 30 ezer céghez hitel-, tőkefinanszírozás vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez a volumen már érdemben képes hozzájárulni a gazdasági növekedéshez – tette hozzá.

A pénzügyi csalások száma és összértéke elérte azt a szintet Magyarországon, amely már napi szintű figyelmet és célzott beavatkozást tesz szükségessé. A leggyakoribb visszaélések bank vagy a NAV nevében történő megkeresésekhez, vezetői megszemélyesítéshez, hamis számlaszám-változtatásokhoz és sürgős utalási kérésekhez kapcsolódnak - mondta.

„Ha valami sürgős, titkos és pénzzel kapcsolatos, az biztos, hogy kamu”,

és gyanakvásra kell, hogy okot adjon – hívta fel a figyelmet, és megjegyezte, hogy a kkv-k jelentős részénél hiányoznak a belső szabályzatok és eljárási protokollok. Úgy vélte, hogy a kockázatok egyszerű intézkedésekkel is jelentősen csökkenthetők, így a kétlépcsős jóváhagyással, a telefonos visszaellenőrzéssel, a tranzakciós limitek tudatos használatával vagy egyszerűen csak visszakérdezéssel.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta: a kibercsalás globális jelenséggé vált, a digitalizáció vívmányainak megőrzése pedig elképzelhetetlen biztonságosan használható kibertér nélkül. Hangsúlyozta: a kiberbűnözés a világ egyik legnyereségesebb és leginkább globalizált „iparágává” vált, ezért a kibertér védelme a jelenkor egyik legnagyobb kihívása.

A pénzforgalomban megjelenő visszaélések esetében az érintett tranzakciók mintegy 15 százalékát sikerül időben megfogni, míg a rendőrség az esetek körülbelül 10 százalékában tudja visszaszerezni az eltulajdonított összegeket – ismertette.

Hornung Ágnes, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felügyeletéért felelős kormánybiztos elmondta: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben Magyarországnak egyaránt meg kell felelnie a nemzetközi normákat előíró Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) és a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Értékelő Szakértői Bizottság (Moneyval) elvárásainak. Az Európa Tanács pénzmosás elleni szakbizottsága 8-10 évente végez átfogó országvizsgálatot, amely során a jogszabályi és intézményi megfelelést, valamint a szabályok gyakorlati hatékonyságát is értékelik. A legutóbbi országértékelése 2015-ben zajlott, az új vizsgálati ciklus tavaly ősszel indult, és 2027-ig tart. Ennek részeként tavasszal kell benyújtani a megfelelési kérdőíveket, míg idén ősszel a Moneyval delegációja kéthetes helyszíni vizsgálatot tart.

Hornung Ágnes kiemelte: a vizsgálat során nemcsak a jogszabályokat, hanem azok gyakorlati alkalmazását is ellenőrzik, a pénzügyi piacokat és egyes szektorokat akár véletlenszerű kiválasztás alapján vizsgálják. Az országértékelés jelentősége túlmutat a kormányzaton, mivel egy kedvezőtlen minősítés a presztízsveszteség mellett konkrét gazdasági hátrányokat okozna - tette hozzá.