Infostart.hu
eur:
390.65
usd:
340.38
bux:
121531.78
2026. március 16. hétfő Henrietta
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

Gálik Zoltán: a brit–kínai közeledés most még inkább csak óvatos puhatolózás

Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben fogadta Keir Starmer brit miniszterelnököt. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint egyelőre nincs szó jelentős kereskedelmi szerződésről, viszont a nyitással stabilizálható, esetleg erősíthető a jelenlegi gazdasági kapcsolat.

Elengedhetetlen a párbeszéd erősítése Kína és az Egyesült Királyság között, és Peking kész hosszú távú és következetes stratégiai partnerséget kialakítani – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben, a Nagy Népi Csarnokban, ahol a brit miniszterelnököt fogadta.

Keir Starmer kiemelte, hogy Kína a globális politika egyik megkerülhetetlen szereplője, ezért elengedhetetlen a kétoldalú kapcsolatok korszerűsítése.

„Keir Starmer brit miniszterelnök a Brexit utáni korszakban új lehetőségeket keres az Egyesült Királyságnak, politikai és gazdasági oldalról is igyekszik bővíteni” – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Hozzátette,

a brit miniszterelnök a mostani látogatással óvatosan próbálja azokat a kereskedelmi kapcsolatokat célozni, amik további lehetőséget adhatnak a gazdasági kapcsolatoknak a stabilizálódására, növekedésére.

A szakértő szerint viszont mindeközben érzékeny kérdéseket is tárgyalnia kell majd a két ország vezetőinek, hiszen feszült a politikai viszony. Ilyen például az emberi jogok kérdése, Tibet, Hongkong, Tajvan, vagy éppen a Dél-kínai tenger különböző problémái, amik beárnyékolták a brit–kínai viszonyt az elmúlt időszakban – sorolta. Megjegyezte, mindezek mellett terítékre kerülhet Kína szerepvállalása is az orosz-ukrán háborúban, e témában szintén lehetnek egyeztetések.

Gálik Zoltán leszögezte:

jelenleg nincs szabadkereskedelmi megállapodás vagy erről folyó tárgyalás Kína és az Egyesült Királyság között.

Előbbiből viszont az utóbbi időben nagyon meglódult az árukereskedelem. A britek inkább a szolgáltatásoknak az exportjában próbálnak a kínai piacon jelen lenni, mivel a kínai piac nagyon fontos az Egyesült Királyság számára, hiszen Kína a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere – magyarázta. Tekintve, hogy Kína is jelentős mennyiségű terméket exportál a britekhez, így bővülhetnek a lehetőségek, ugyanakkor olyan nemzetbiztonsági kockázatokat is mérlegelniük kell, amik a közelmúltban folyamatosan a parlament és a hatóságok radarján voltak, hiszen

„azokat a technológiai transzfereket, amik Kína a kritikus infrastruktúra irányába tud beruházni az Egyesült Királyságba, nemzetbiztonsági kockázatnak is tekinthetik”

– tette hozzá a szakértő. Arra a kérdésre, hogy a mostani közeledés okozhat-e törést a brit-amerikai kapcsolatokban, a Budapesti Corvinus Egyetem docense azt mondta, kétszintű a dolog.

Egyfelől ott van a stratégiai biztonság, lévén az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok e területen szorosan együttműködik, ezt nem fogja veszélyeztetni. Másfelől az elképzelhető a szakértő szerint, hogy az aktuálpolitikai és kereskedelmi közeledés kiváltja az USA és Donald Trump rosszallását, de ismét hangsúlyozta, hogy nincs tervben nagy kereskedelmi szerződés, inkább csak az óvatos együttműködés kibővítése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz
aréna

Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz

A kőolajnak rendkívül integrált piaca van, ha bármi történik az egyik szeletében vagy valamelyik részpiacán, azt mindenki megérzi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő beszélt arról is, hogy az olaj esetében összetettebb technológiai kérdések vannak, szemben például a gázzal, melyet adott esetben átmenetileg „el lehet fáklyázni”. Mint fogalmazott, a kőolaj kitermelését nem ilyen egyszerű leállítani, nagyon bonyolult az újraindítás is, sőt vannak olyan kutak, amelyeknél szinte lehetetlen mindez.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×