Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
315.64
bux:
149809.55
2026. augusztus 12. szerda Klára
Friedrich Merz német kancellár sajtóértekezletet tart, miután a német parlameni alsóház, a Bundestag elfogadta a katonai szolgálatról szóló törvényt Berlinben 2025. december 5-én. A jogszabály – amelyet 323 képviselõ támogatott és 272 ellenzett – 2027. júliustól önkéntes formában teszi lehetõvé a szolgálatot férfiak és nõk számára egyaránt. A koalíciós pártok elvetették a kötelezõ sorkatonai szolgálat visszaállítását a szociáldemokraták támogatásának hiányában, a parlament azonban elrendelheti a kötelezõ sorozást, ha önkéntes alapon nem sikerül elérni a kívánt létszámbõvítést a hadseregben.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

„Partnerek vagyunk, nem alattvalók” – hatalmi nyelvet ajánlott Európának a német kancellár

Ukrajna, Venezuela és legutóbb Grönland. Csupa olyan külpolitikai téma, amely kiélezte az Egyesült Államok és Európa viszonyát, és elbizonytalanította a NATO-n belüli együttműködést. A tűzoltásban oroszlánrészt vállalt a német kancellár, aki a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatában igyekezett levonni a tanulságokat.

Friedrich Merz – akit Németországban semmiképp nem eddigi bel-, illetve gazdaságpolitikai érdemeiért díjaznak – a csütörtök délelőtti nyilatkozatban is a külpolitikára helyezte a hangsúlyt. Legfőbb üzenete pedig az volt, hogy Európának meg kell tanulnia „hatalmi nyelven" beszélni.

A kancellár úgy fogalmazott:

„nagy sebességgel új világrend formálódik, és ez a világ a nagyhatalmak világa. Európának nagyobb politikai önbizalomra van szüksége, hogy megállja helyét ebben a világban.”

Európa csak akkor tudja megvalósítani elképzeléseit, ha „mi magunk is megtanuljuk” a hatalmi politika nyelvét – érvelt a kilenc hónapja hatalmon lévő konzervatív kancellár.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt évtizedekben Európa volt az a politikai erő, amely ragaszkodott a jog érvényességéhez, úgy mint az országok és a népek közötti kapcsolatok alapjához. Mindezt ugyanakkor a jövőben is meg akarjuk őrizni és védeni – jelentette ki.

Részletesen szólt a kancellár a Grönlanddal kapcsolatos, az Egyesült Államok és Európa közötti éles vitáról. Elítélte a NATO-partner Dániához tartózó sarkvidéki sziget amerikai annektálásával kapcsolatos terveket, és úgy értékelte, hogy Európa kulcsszerepet vállalt ennek megakadályozásában..

„Meg kell őrizni az európai országok ezzel összefüggésben új erőre kapott önbizalmát” – jelentette ki Merz.

A kancellár ebben a vonatkozásban Donald Trumpnak üzent:

„Aki azt hiszi, hogy Európa ellen politikai eszközként használhatja fel a vámokat, tudnia kell, és már tudja is, hogy Európa készen áll és képes megvédeni magát”

jelentette ki.

Felháborodását fejezte ki az amerikai elnök legutóbbi, az európai országok, az Egyesült Államok elleni 2001 szeptember 11-i terrortámadás utáni afganisztáni szerepvállalását lekicsinylő nyilatkozata miatt. „Nem engedjük, hogy ezt a missziót, amelyet szöveségesünk édekében is vállaltunk, ma megvetéssel és becsmérléssel illessék” – idézték a beszámolók a kancellárt.

Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akarja veszélyeztetni a fennálló szövetségeket. A transzatlanti szövetség érték Németország számára.

„Azt azonban világosan kell látni, hogy demokráciákként partnerek és szövetségesek vagyunk, nem pedig alattvalók”

- üzente a kancellár.

Merz három olyan területet említett, amelyeken Európának bizonyítania kell létjogosultságát. Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy saját kezébe kell vennie biztonságát. Ehhez csökkentenie kell a technológiai és védelmi képességek terén fennálló függőségét.

Az európai gazdaságot versenyképessé kell tenni – hangsúlyozta. Megerősítette, hogy

az Európai Unió februárban rendkívüli csúcstalálkozót tart.

A fő hangsúly azon lesz, hogy az unió miként nyerheti vissza versenyképességét. Harmadik elemként pedig az európai egység szükségességét hangsúlyozta.

„Az elmúlt hetekben Európa bizonyította, hogy mit lehet elérni az egységgel” – jelentette ki, utalva a Grönlanddal kapcsolatos fejleményekre,

Amint az várható volt, keveset foglalkozott bel-, illetve gazdaságpolitikai kérdésekkel. A többi között állást foglalt a jóléti állam tervezett reformja mellett. A német gazdaságot újra kell éleszteni - ismerte el, hozzátéve, hogy az újbóli növekedés minden más előfeltétele. Úgy vélte, hogy már vannak biztató fejlemények.

Címlapról ajánljuk
Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Hat hét alatt összerakta a Centrum Production az augusztus 20-ai ünnepségsorozat művészeti koncepcióját, ahol mindenki ízlésének próbálnak megfelelni, augusztus 19-től egészen 23-ig. A drón-, fény- és tűzijátékshow-ban kicsúcsosodó események idén a budai rakpartról lesznek a legjobban láthatók, és az ünnepségsorozat az eddigi 18 helyett 4 milliárd forintból kijönnek. Lesz olcsó ásványvíz és sör is.

Volodimir Zelenszkij, és több másik államfő is gratulált Baka Andrásnak

Az ukrán elnök szerint Baka András megválasztása újabb fontos mérföldköve Magyarország megújulásának, egyúttal azt is kinyilvánította, hogy Ukrajna kész a kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködésre, remélve, hogy a változások a jószomszédi kapcsolatokat is erősítik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: úton a paksi ülésre a kabinet, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: úton a paksi ülésre a kabinet, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába: Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve dönt az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról. Nem ez az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×