eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Emmi: Brüsszel bosszút áll

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra.

A tárca arra reagált, hogy az Európai Bizottság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Úgy fogalmaztak, hogy a procedúra nem más, mint bosszú, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket - magyarázták.

Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat - írták, hozzátéve: Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.

Úgy folytatták: a kontinensen jelentkező bevándorlási hullámtól nem csökkentek Magyarország felzárkózási és roma integrációs feladatai, ezért nem tudták támogatni az Európai Unió (EU) javaslatait a felzárkózási források átcsoportosításáról migrációs célokra. Az EU a bevándorlók miatt a Magyarországon élő legelesettebb társadalmi réteget akarja sújtani - írták.

Hozzáfűzték, hogy az eljárás megindítása azért is meglepő, mert a korábbi uniós vezetés idején még a kritikusok is elismerően szóltak a felzárkózás érdekében tett magyar intézkedésekről.

Évtizedek óta megoldásra váró feladat Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása. "Az ezzel kapcsolatos munkát ezután is folytatjuk, ebben nem rendített meg a brüsszeli bizottság közleménye" - hangsúlyozták.

Úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány a felzárkózási és oktatási programokban 2010 óta megteremtette a támogatási láncot a születéstől az egyetemi évekig. A három éven aluliaknak országszerte 112 Biztos Kezdet Gyerekház működik, valamint tavaly óta kötelező az óvodába járás, ahol a napi többszöri étkeztetés ingyenes, így jelentősen javul a rászoruló gyerekek helyzete. Az általános és középiskolákban mintegy tizennégyezer gyerek kap ösztöndíjat, a felsőoktatásban pedig majdnem kétszázötven tanuló vesz részt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat programjaiban - sorolták.

Az EU elutasította az európai migrációs alaphoz ősszel benyújtott magyar sürgősségi pályázatot, amely az országba érkező kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló férőhelyek bővítését célozta - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×