eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

A vasárnapi bérpótlékról és a cafeteria változásáról is tárgyalt a VKF

A 2017-es költségvetés, a jövő évi adótörvény-módosítások, a vasárnapi bérpótlék és a cafeteria is téma volt kedden a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelyet a mostani találkozót megelőzően 2012 decemberében tartottak meg utoljára.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ülést követően a közmédiának elmondta: olyan fontos kérdések kerültek napirendre, mint az otthonteremtés, a közfoglalkoztatás, a kedvezmények megtartása vagy módosítása, a cafeteria rendszer változása.

A Munka törvénykönyve esetében az érdekképviseletek jelezték, hajlandóak megállapodni egymással, és jogszabály-módosításokat kezdeményezni. A miniszter emlékeztetett: az új Munka törvénykönyve elfogadásakor azt ígérték, meghatározott idő elteltével lehetőség lesz a törvény felülvizsgálatára. Részben ez történik meg a fórumon - tette hozzá.

A miniszter legfontosabbnak nevezve a foglalkoztatást könnyítő és segítő módosításokat emelte ki. Elmondta: mindkét oldal arra törekszik, hogy minél könnyebben és egyszerűbben lehessen foglalkoztatni a munkavállalókat, utóbbiak pedig szeretnék, hogy egyfajta biztonság vegye körül a foglalkoztatást, és lehetőség szerint olyan feltételek legyenek, amelyek garantálják a munkavállaló hosszú távú foglalkoztatását. Varga Mihály szerint erre a mostani körülmények között nagyon nehéz garanciát adni, de meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Munka törvénykönyve egyfajta védelmet is adjon.

A legnagyobb vitát a vasárnapi bérpótlék váltotta ki. A vita alapvetően a munkaadói és a munkavállalói oldal között zajlott, volt olyan felvetés - elsősorban a munkaadói oldalról -, hogy a pótlék mértéke maradjon 50 százalék, a munkavállalók pedig a pótlék emelését javasolták. Abban bízunk, meg tud állapodni a két oldal, a megállapodást a kormány jó szívvel tudná elfogadni és támogatni - mondta a miniszter.

Varga Mihály a VKF tagjait tájékoztatta arról is, hogy szeretnék készpénzesíteni a cafeteria egy részét. A közszférában most átlagosan 200 ezer forint körüli a cafeteria mértéke, ennek a fele az elképzelés szerint lehetne készpénz, a másik fele maradna a SZÉP kártyán. A partnerek ezt részben támogatták, részben bővítenék, mert szeretnék, ha az öngondoskodásnak valamilyen feltétele, lehetősége megmaradna a cafeteria-felhasználásban. Egyeztettek olyan technikai kérdésekről is, hogy miként lehet ezt a fajta megoldást a magánszférára is kiterjeszteni. Ott ugyanis jóval magasabb cafeteria összegek is vannak, és 400-500 ezer forintos juttatásnál nem mindegy, hogy a készpénzes arány mekkora lesz majd a jövőben - jelezte Varga Mihály.

A minimálbér témájában abban maradtak a partnerek, hogy elindítják azt a monitoring bizottsági üléssorozatot, amelynek végén a munkaadói és a munkavállalói oldal remélhetőleg meg tud majd állapodni a 2017-es minimálbérről.

A vitás kérdésekről tovább egyeztetnek a VKF tagjai, két héten belül tartanak még egy olyan ülést, amelyen a legfontosabb adózási és a Munka törvénykönyvét érintő kérdésekben megpróbálják a vitákat lezárni és döntéseket hozni.

A miniszter tájékoztatása szerint mindenki örömmel fogadta az alapvető élelmiszerek adójának csökkentését. Támogatták a partnerek azt is, hogy ez egészüljön ki az éttermi áfa és az internetszolgáltatás áfájának csökkentésével. Mindenki támogatta továbbá, hogy az otthonteremtési program lehetőség szerint bővüljön, szélesedjen. Nézetazonosság volt abban, hogy az adótörvények módosításával a kis- és középvállalkozókon és a gyermeket nevelő családok terhein kell könnyíteni - ismertette a miniszter.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×