A Népszabadság annak járt utána, hogyan működik az április elsejével működő budapesti sebészeti ügyeleti rendszer. Az új gyakorlat megismerésére csak a Péterfy Sándor utcai kórháztól kaptak lehetőséget. Itt a rendszer indulása előtt aggódtak a kapacitások miatt, de végül zökkenőmentesen sikerült az átállás. Ám az látszik, hogy a háziorvosok még bizonytalanok, és nem mindig tudják, hová kell küldeni a beteget.

A Magyar Idők arról számol be, hogy bár az egészségügy hazánkban elméletileg felkészült egy esetleges terrortámadás következményeinek kezelésére, a gyakorlatban ez csak akkor működőképes, ha minden szereplő rutinszerűen teszi a dolgát. Az egyik legnagyobb budapesti ellátóhelyen, a Honvédkórházban például nemrég határoztak egy intézményi szintű katasztrófa gyakorlatról. Ilyet utoljára a nyolcvanas évek közepén tartottak.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy csak tűzoltásra elég az iskolaigazgatóknak április elsejével adott 50 ezer forintos keret az előre nem látható kiadások fedezésére. Bár a lapnak nyilatkozó intézményvezetők szerint az összeg a semminél jobb, abban egyetértettek: hosszú távon nagyobb gazdálkodási önállóság kell az igazgatóknak, és ismét költségvetést kell tervezni az iskoláknak.

A Népszabadság arról ír, hogy ismét eredménytelen volt a Köki Terminál eladása.A lap felidézi, hogy a 2013 októberében kiírt első pályázaton még 35 milliárd forint volt az irányár. Ezúttal a felszámoló 27 milliárdért kínálta a 40 milliárdból épült plázát, de a legmagasabb ajánlat mindössze 8 milliárd forint volt.

Magyar Nemzetnek azt írja, hogy még csak csak három éve alakult, már is meghatározó hangja van Németország három tartományi parlamentjében az Alternatíva Németország pártnak. A lapnak a drezdai születésű Frauke Petry is interjút adott. Szerinte Németországban jelenleg igen kevés gerinces politikus van. Azt is közli, hogy bár gyakran lenácizzák a pártot, ők csak a német nemzeti jelleget hangsúlyozzák, és rámutatnak a „fokozódó iszlamizáció” gondjaira.

A Magyar Idők arról számol be, hogy vizsgálják a Kúrián az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat, és az ehhez kapcsolódó ítéleteket. A lap információja szerint a Nagy Imre per kapcsán mindinkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy a Legfelsőbb Bíróság eredeti álláspontjának megfelelően a hasonló esetekben a genfi egyezményeket kell alkalmazni, vagyis nem hatályon kívül kell helyezni, hanem meg kell semmisíteni az egykori halálos ítéleteket.

A Porfolio összegyűjtötte tíz tipikus tengerparti költség alapján a legolcsóbb európai tengerparti üdülőhelyeket. A költségek között összehasonlították egy-egy ebéd illetve vacsora, a kávé, a sör, az üdítő, a naptej és a rovaritó árát. A listán vezetnek a görög és spanyol partszakaszok, de a legolcsóbb úti cél a bulgáriai Napospart, ahol már napi 16 ezer 300 forint fedezi a nyaralás költségeit.

A Napi.hu szerint egyre több elemző véli úgy, hogy Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelője valójában kész növelni saját exportját, hogy kiüsse versenytársait az olajpiacról. A perzsa állam vezetése korábban világossá tette, hogy nem kíván lemondani olajkitermelése fokozásáról, amíg vissza nem nyeri az ENSZ-embargókat megelőző piaci pozícióit.

A Pénzcentrum arról ír, hogy a mai munkaerőpiacon az állás biztonsága az egyik legfontosabb tényező és a munkaidő rugalmassága számít a legkevésbé. Ma a munkaerőpiacon azok a munkavállalók vannak a legjobb helyzetben, akik az önmegvalósítók csoportjába tartoznak, vagyis fontos számukra, hogy a munka érdekes és hasznos legyen. Ebbe a csoportba azonban az alkalmazottaknak csak kevesebb, mint a egyharmada tartozik.