Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Kövér: nem akarunk iszlamista önkényuralmi rendszert Európában

Nem akarunk Európában iszlamista, vagy bármilyen más totalitárius rendszert - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az iszlám vallás magyarországi elismerésének századik évfordulója alkalmából rendezett konferencián a Parlamentben szerdán.

A házelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország már kétszer is átélte a totalitárius rendszerek kísérletét, előbb a náci, majd a kommunista ideológia jegyében.

Magyarország nem érdekelt abban, hogy az iszlamizmus áldozatává váljon, de abban sem, hogy az iszlám vallást, kultúrát, politikát bárki is azonosítsa az iszlamista terrorral.

Magyarország az iszlámmal mint kultúrával párbeszédet folytat, az iszlám terrorizmussal szemben azonban nulla toleranciát hirdet - szögezte le Kövér László.

A házelnök elhatárolódott a multikulturalizmus értéknihilizmusától és egyúttal hitet tett az "egymással szemben állónak látszó" kultúrák együttélése mellett.

Kövér László Mahatma Gandhi XX. század első felében élt indiai politikus szavaival szólva úgy fogalmazott: Magyarország abban érdekelt, hogy minden ország kultúrája lengje körül, de egyik se szakítsa el szülőhazájától.

Kövér László felidézte, hogy már a középkori Magyarországon élt iszlám kisebbség, mely azonban még a török kor előtt feloldódott a magyarságban. A másfél évszázados török hódoltság időszakában viszonylagos vallási tolerancia uralkodott, a magyar nyelvi, kulturális virágzás pedig egyfajta védekező, önépítő válasz volt a kor kihívásaira.

Kövér László a 100 éve született szabályozás előzményeit ismertetve elmondta: Bosznia-Hercegovina XIX. század második felében történt elfoglalása, majd XX. század elejei beolvasztása nyomán sokszázezres iszlám kisebbség jött létre az országban. Az 1916. március 30-án hatályba lépett törvény nem muszlim többségű országban a világon elsőként ismerte el az iszlámot teljes jogú vallásként. Ezzel Magyarország az iszlám vallás befogadó helyévé vált.

Történetük nagy részében a kereszténység és az iszlám békében élt egymással - hangsúlyozta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke a tanácskozáson, kiemelve, minden világvallásnak jár a tisztelet, de ezt meg kell különböztetni a totális egyenlőségtől.

A hagyományos keresztény családmodell megbomlásának az lett a következménye, hogy Európa mára olyan demográfiai problémákkal néz szembe, amelyek mindenképpen a vesztet okozhatják, ha nem tud változtatni rajtuk - jelentette ki az országgyűlés alelnöke, aki szerint napjaink válságának az az oka, hogy "Európa meghasonlott önmagával", és hátat fordított az őt naggyá tevő értékeknek.

Gulyás Gergely megemlítette, hogy a két vallás hagyományos értékmodellje több ponton mutat hasonlóságot, s ezek között említette az egyistenhitet, a tekintélytiszteletet, a közösség egyén elé helyezését vagy a hagyományos nemi szerepek hirdetését, megemlítve ugyanakkor, hogy az egyház és az álam kapcsolatában például nagyszámú modell jelent meg mára.

Utalt arra, hogy a vallás a civilizáció kezdte óta szerves része identitásunknak, és kijelentette, ahogy az Oszmán Birodalom története az iszlámtól, úgy a középkori Európáé a kereszténységtől elválaszthatatlan.

Az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete szervezte.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×