eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória

Magyar sikerek a nemzetközi kémia olimpián

Három ezüstéremmel és egy bronzéremmel térhetnek haza a magyar versenyzők a 46. Nemzetközi Kémia Diákolimpiáról (IChO), amelyet idén Hanoiban rendeztek július 20. és 29. között.

Ezüstéremmel jutalmazták Borsik Gábort, a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gimnázium tanulóját, Angyal Pétert, székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákját és a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumban tanuló Forman Ferencet.

Bronzérmet kapott Sütő Péter, a fővárosi Szent István Gimnázium diákja.

A megmérettetésen 75 ország csaknem 300 diákja vett részt. Országonként négy diák indulhat. Bár a nemzetek között nincs verseny, a becslések szerint Hanoiban a 75-ből a huszadik hely környékén végezhetett a magyar csapat - közölte az MTI-vel kedden Magyarfalvi Gábor, a kémia diákolimpiai program koordinátora.

A magyar csapat kéthetes szigorú válogatóját és előkészítőjét az ELTE Kémiai Intézete szervezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. A résztvevőket a tanulmányi versenyek legjobbjai közül válogatták ki.

A vetélkedőn a középiskolás tananyagra épülő elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani.

A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia egy középiskolások részére rendezett barátságos nemzetközi verseny, a Nemzetközi Természettudományos Olimpiák (matematikai, fizikai, kémiai, biológiai és informatikai) egyike. Célja többek között a tehetségkutatás, a tehetséggondozás, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, javítása. Az olimpiát évente rendezik meg. Aranyérmet az összes versenyző 10 százaléka szerez, ezüst-, illetve bronzérmet kap a diákok 20, illetve 30 százaléka - tájékoztat az olimpia.chem.elte.hu honlap.

Magyarország alapító tagként 1968 óta megszakítás nélkül vesz részt ezen a versenyen. Mára a diákolimpia az egyik legtöbb országot mozgató kémiai rendezvény lett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×