Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint azért kevés a neonikotinoid csávázószer két éves betiltása, mert a toxikus anyagok bekerülhetnek a talajba, megmérgezhetik a felszíni vizeket. Hozzátette: A szántóföldkultúrában nincs annyi pénz és humánerőforrás, hogy az anyagok által okozott károkat felmérjék.

A Nemzeti Gazdasági Minisztériumhoz hasonlóan a méhészek is úgy gondolják, a kutatásokat a gyártó cégeknek kötelességük elvégezniük és megnyugtatniuk a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy nincs káros hatása a szerüknek. Az agrokemikáliák teljes kivonását Mészáros László is elképzelhetetlennek tartja, azonban az elővigyázatosságra nagyobb hangsúlyt kell fordítani, és bizonyos vizsgálatokat el kell végezni.

A méhpopuláció a tavaszi vizsgálatok alapján 20-30 százalékkal csökkent, a méhek termelőképessége 50 százalékra esett. A méhészek a megmaradt állományokat egyesítették, és így tudták fenntartani magukat. Mészáros László szerint ez látszódik majd a méz mennyiségén és árán is. Hozzáfűzte: korábban kellett volna foglalkozni ezzel a problémával.

Egy másciusi hír szerint Magyarországon nem volt méhpusztulás neonikotionid csávázószerek használatakor, és ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai is alátámasztják. Az Európai Bizottság azért kívánta szabályozni a Magyarországon is széles körben használt növényvédő szernek a felhasználást, mert elképzelhető egyes tagországokban a szer a méhpusztulás oka. Akkor még csak vizsgálatok zajlottak a szer tiltásáról és tagországok is megosztottak voltak a kérdésben. A megosztozottság oka az volt, hogy ha kivonják ezeket a szereket a kukorica, napraforgó és repce védelem nélkül marad.