eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 6. vasárnap Brúnó, Renáta

A rendszerváltó négy igentől a kettős állampolgárságig

A rendszerváltozás után eddig összesen öt ügydöntő népszavazást tartottak Magyarországon. A ma reggel kezdődött voksoláson a tandíjra, a kórházi napidíjra és a vizitdíjra mondhatnak igent vagy nemet a magyarok.

Az 1989-es négy igenes népszavazás a rendszerváltozás egyik jelképes eseményévé vált, a választók arról mondhattak véleményt, hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, az első szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget.

Az első országos ügydöntő népszavazáson a választópolgárok (7 799 059 fő) 58,03 százaléka (4 526 602 fő) vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt, így annak döntései az országgyűlésre nézve kötelező érvényűek voltak. 

A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották 1990. július 29-én. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt. Az összes választópolgár közül mindössze 1 093 612 fő ment el szavazni.

Az első két népszavazáson az 1989. évi XVII törvény volt érvényben, miszerint a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele, azaz 50 százalék + 1 fő érvényesen szavaz és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.

Az Alkotmánybíróság 1993-ban született határozata kötelezte a törvényhozást a népszavazási törvény módosítására. Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás rendelkezései szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Mindez azonban még nem volt hatályos 1997-ben, amikor a harmadik ügydöntő népszavazást tartották.

1997. november 16-án arra a kérdésre kellett válaszolniuk a szavazóknak, hogy egyetértenek-e a Magyar Köztársaság NATO-hoz csatlakozásával? A referendumon az összes választópolgár (8 059 039 fő) 49,24 százaléka (3 968 668 fő) vett részt és a résztvevők 85,33 százaléka szavazott igennel.

Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a szavazást; figyelembe vette, hogy a törvényhozók mulasztása miatt a népszavazás kapcsán ütközött egymással az alkotmány és a törvény, de úgy ítélte meg, hogy az alkotmány - mind a jogalkotói szándék, mind pedig a jogforrási hierarchia szempontjából - magasabb rendű jogszabály, mint a népszavazási törvény.

2003. április 12-én negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást, ezúttal kivételesen szombati napon. A választásra jogosult polgárok (8 042 272 fő) 45,62 százaléka, azaz 3 669 252 fő járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 fő), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.

2004. december 5-én a sorrendben ötödik országos, ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók. A részvétel 37,49 százalékos volt, mivel a 8 048 739 választásra jogosult állampolgár közül 3 017 739 fő ment el szavazni.

A hivatalos végeredmény szerint mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A Legfelsőbb Bíróság által elrendelt újraszámolás után az első kérdés esetében az igen és nem szavazatok aránya 65,02/34,98 százalékról 65,01/34,99 százalékra változott. A második kérdésnél az igen-nem arány 51,57/48,43 százalék maradt.

Címlapról ajánljuk
Fenyegető prosztatarák, a tünetmentesség miatt muszáj szűrésre menni

Fenyegető prosztatarák, a tünetmentesség miatt muszáj szűrésre menni

Továbbra is későn fordulnak orvoshoz a férfiak Magyarországon, ezért országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrést indul betegszervezetek és az urológusszakma összefogásával a prosztatarák ellen. Itthon naponta három férfi hal meg a betegségben, pedig a prosztatarák korai felismerés esetén jól gyógyítható.

Kevés a nevelőszülő, az örökbefogadás segítésével oldaná meg a helyzetet a kormány

Felgyorsítja a kórházakban hagyott újszülöttek örökbefogadási eljárását a kormány. Az elmúlt hónapokban már havonta csaknem kétszáz gyermek volt a kórházi osztályokon úgy, hogy a rokonaik nem keresték őket. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa fővárosszerte akciókkal hívja fel a figyelmet a kórházban hagyott csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő-hiányra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Amerika tagadja az offenzíváról szóló híresztelést, Izrael hadserege megtorlást tervez - Híreink a közel-keleti konfliktusról vasárnap

Amerika tagadja az offenzíváról szóló híresztelést, Izrael hadserege megtorlást tervez - Híreink a közel-keleti konfliktusról vasárnap

Izrael azzal fenyegetőzik, hogy lebombázza Irán energetikai infrastruktúráját. Teherán elkezdte menekíteni az olajszállító tankereit, majd újabb, szintén energetikát érintő válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Jeruzsálem folytatja Libanon déli részének megszállását. Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője szerint az izraeli csapatok péntekig legalább 440 Hezbollah-katonát öltek meg a dél-libanoni szárazföldi műveletek során. Az Egyesült Államok különleges megbízottja határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint Washington jóváhagyta volna Izrael esetleges libanoni szárazföldi offenzíváját. Az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy az ország megtorolja az Irán által indított rakétatámadást, de ennek időpontját és módját még nem határozták meg. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti harcok legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×