Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Még több orvos mehet külföldre a kormány javaslata miatt

Ellehetetleníti az orvosszakmát és külföldre kényszeríti a fiatal orvosokat az a kormányrendelet-tervezet, amely szerint az állam a végzősök kétharmadának nem finanszírozná a szakorvossá válást - véli az érintetteket képviselő szervezet szóvivője. Saját zsebből ez 200-300 ezer forintba kerülne havonta.

Az állam gyakorlatilag kivonul a szakorvosképzés támogatásából, mivel 800 végzős orvos közül maximum 300-nak kívánja vállalni a képzési költségeit a miniszter által meghatározott hiányszakmák körében - mondta az InfoRádiónak a végzős orvostanhallgatók képviseletét ellátó hallgatói önkormányzatok szóvivője.

"Ez azt jelenti, hogy a végzett orvosok körülbelül 60 százaléka - ha a saját maga választotta szakterületen kíván elhelyezkedni - havonta 200-300 ezer forintot fizet azért, hogy szakorvossá válhasson" - közölte Papp Magor.

Hozzátette: ez a megközelítés számukra teljesen elfogadhatatlan, hiszen az állam ebben az esetben elméleti esélyt sem ad a végzetteknek az elhelyezkedésre, és tényként kezeli azt, hogy ötszáz végzett hallgatónak nem kívánja finanszírozni a szakképzését.

Külföldre mennének

Papp Magor szerint a finanszírozás megszüntetése miatt nő majd a pályaelhagyók száma, vagy külföldre mennek azok a hallgatók, akiknek a képzésére a magyar állam már fejenként csaknem kilenc millió forintot fordított.

A tervezet azt várja a fiatal orvosoktól, hogy több éves vagy évtizedes álmukat feladva más szakmák felé forduljanak - jelentette ki a szóvivő, hozzátéve: inkább külföldre mennek, minthogy ekkora szakorvosi irányváltást megtegyenek.

Mást javasolnak

A hallgatói önkormányzatok szóvivője úgy véli, pusztán az állami támogatás megléte nem fogja a hiányszakmákba vonzani a hallgatókat, ez nem jelent számukra plusz motivációt.

Papp Magor szerint az jelentené a megoldást, ha plusz forrásokat teremtenének a hiányszakmák vonzóvá tételére, amennyiben azonban az állam megszünteti a többi terület finanszírozását, hamarosan azokból is hiányszakmák válhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×