A földi átlagos hőmérsékletnövekedésnél nagyobb mértékű a szárazföldek hőmérsékletnövekedése, és különösen fontos elem a párolgás képessége – hívta fel a figyelmet Ungvári Gábor, a REKK vízgazdasági elemzője az InfoRádióban.

Kiemelte: ezt az elemet sokkal nehezebben és bonyolultabban lehet mérni, mint a szén-dioxid-koncentrációt. Így a folyamat feltárása is más ütemben halad, elemzésük a két folyamat összekapcsoltságára kíván rámutatni. A lehetséges megoldásokkal kapcsolatban elmondta: mivel rendkívül nagy átfolyó vízmennyiség áll rendelkezésünkre, megvan a lehetősége annak, hogy ne csak egy kényszerű alkalmazkodást hajtsunk végre, hanem megvan a vízmennyiségünk ahhoz is, hogy ellen tudjunk tartani.

Ez óriási lehetőség más területekhez, régiókhoz képest

– hangsúlyozta a vízgazdasági elemző. A Másfélfok portálon megjelent elemzésben arra is kitérnek, hogy a Duna-medencében az 1961-1990 közötti időszakban átlagosan csupán egyetlen hónapban fordult elő, hogy a párolgási igény meghaladta a lehulló csapadékot, míg az 1991-2020-as időszakban ez az állapot már átlagosan három nyári hónapra terjedt ki.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.