Infostart.hu
eur:
355.97
usd:
308.12
bux:
133372.63
2026. június 9. kedd Félix
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője nyilatkozik a parlamenti csoport ülése előtt a berlini parlamentben 2024. november 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Özönlenek a bírálatok a német kancellárra a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos kijelentése miatt

Csupán egyfajta „alapellátásnak” minősítette a törvényes nyugdíjbiztosítást Friedrich Merz egy legutóbbi beszédében. A kancellár szerint az idős korra az csupán „alapbiztonságként” szolgál, és szükség van annak tőkealapú kiegészítésére. Kijelentése óriási felzúdulást váltott ki.

A kancellárt bírálták saját pártjában, a kereszténydemokrata CDU-ban is, de mindenekelőtt a koalíciós partner szociáldemokraták és az ország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall részéről érte bírálat.

Az utóbbi egészen odáig elment, hogy országos tiltakozó megmozdulásokkal fenyegetett arra az esetre, ha Merz javaslata ténylegesen megvalósulna. Az SPD társelnöke, egyben a koalíciós kormány munkaügyi minisztere pedig a kancellár üzenetét elfogadhatatlannak nevezte.

Az IG Metall szakszervezet vezetője azzal fenyegetőzött, hogy „elszabadul a pokol”, ha a kormány a törvényes nyugdíj csökkentése mellett dönt.

Noha a szakszervezet nyitott a strukturális reformokra, nem fogad el olyan megszorításokat, amelyek megítélése szerint ténylegesen szegényebbé teszik az alkalmazottakat.

A CDU szociális szárnyának vezetője arra szólította fel a pártelnök-kancellárt, hogy hagyjon fel a lakosság további nyugtalanításával közelgő társadalmi reformok körüli vitákban.

„Abba kell hagynunk az emberek ijesztgetését”

– idézte az ARD a politikust, aki a Kereszténydemokrata Alkalmazottak Szövetségének elnöke.

Bärbel Bas, a kormány munkaügyi minisztere értetlenségét fejezte ki a kancellár kijelentése miatt. Szerinte Merz azt a benyomást keltette, hogy az embereknek a jövőben mindent magánúton kellene biztosítaniuk.

Sokan úgy értelmezték ezt, hogy a jövőben a nekik járó törvényes és tisztességes nyugdíjat sem kapják meg

– fogalmazott a miniszter.

A kancellár beszédében arra utalt, hogy a törvényes nyugdíj már nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonal hosszabb távú biztosításához.

Ebből kiindulva úgy vélte a magánnyugdíjrendszerek tőkealapú elemeinek bevezetésére van szükség. A jelenlegi, nagyrészt önkéntes befizetések minderre nem elegendők – érvelt Merz.

A koalíciós pártok korábban egy hivatalos nyugdíjbizottságot hoztak létre, amely a nyugdíjrendszer reformjáról tanácskozik. A bizottság az előzetes tervek szerint június végén terjeszti elő ajánlásait.

.

.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely az Arénában: megoldja-e Budapest problémáit a kormányváltás?

Karácsony Gergely az Arénában: megoldja-e Budapest problémáit a kormányváltás?

Indul az új parkolási rezsim Budapesten, szó lesz a kormánnyal való tárgyalásokon a főváros költségvetés állapotáról, az iskolák esetleges visszavételéről. Budapest kormányváltás utáni helyzetéről, a kilátásokról, az együttműködésről és a fejlesztési tervekről, így a megújuló Nagykörútról is beszélt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.

Megszelídíti a jövő választási kampányait az Országgyűlés

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

Az utóbbi hetekben Oroszország és Ukrajna vezetői egyaránt rendre elejtettek olyan mondatokat, amelyek a háborús pusztítás belátható időn belüli végét sugallták. A nyugati sajtóban mindeközben egyre nagyobb teret hódít az a narratíva, hogy Ukrajnának sikerült megfordítania a harctéri széljárást. A DeepState ukrán megfigyelőcsoport frissen megjelent jelentése szerint májusban Kijev több területet szerzett vissza, mint amennyit Moszkva elfoglalt, amire egészen 2023 óta nem volt példa. A katonai elemzők ezzel párhuzamosan azonban arról is beszámoltak, hogy a donyecki Kosztjantinyivka városát szorongatja az orosz haderő. Az állítólagos harctéri fordulattól nem függetlenül arról kezdtek suttogni Berlinben, Párizsban és Londonban, hogy a háború ötödik évében Európának ideje lenne tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal. De mik erre az esélyek? Nehezedik akkora belpolitikai és gazdasági nyomás Putyinra, hogy lezárja a háborút? És tényleg végérvényesen a Nyugat felé fordulhat egy másik posztszovjet állam, nevezetesen Örményország is, ahol most tartottak választást? A Portfolio Global Insight legfrissebb epizódjában erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×