Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője nyilatkozik a parlamenti csoport ülése előtt a berlini parlamentben 2024. november 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Özönlenek a bírálatok a német kancellárra a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos kijelentése miatt

Csupán egyfajta „alapellátásnak” minősítette a törvényes nyugdíjbiztosítást Friedrich Merz egy legutóbbi beszédében. A kancellár szerint az idős korra az csupán „alapbiztonságként” szolgál, és szükség van annak tőkealapú kiegészítésére. Kijelentése óriási felzúdulást váltott ki.

A kancellárt bírálták saját pártjában, a kereszténydemokrata CDU-ban is, de mindenekelőtt a koalíciós partner szociáldemokraták és az ország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall részéről érte bírálat.

Az utóbbi egészen odáig elment, hogy országos tiltakozó megmozdulásokkal fenyegetett arra az esetre, ha Merz javaslata ténylegesen megvalósulna. Az SPD társelnöke, egyben a koalíciós kormány munkaügyi minisztere pedig a kancellár üzenetét elfogadhatatlannak nevezte.

Az IG Metall szakszervezet vezetője azzal fenyegetőzött, hogy „elszabadul a pokol”, ha a kormány a törvényes nyugdíj csökkentése mellett dönt.

Noha a szakszervezet nyitott a strukturális reformokra, nem fogad el olyan megszorításokat, amelyek megítélése szerint ténylegesen szegényebbé teszik az alkalmazottakat.

A CDU szociális szárnyának vezetője arra szólította fel a pártelnök-kancellárt, hogy hagyjon fel a lakosság további nyugtalanításával közelgő társadalmi reformok körüli vitákban.

„Abba kell hagynunk az emberek ijesztgetését”

– idézte az ARD a politikust, aki a Kereszténydemokrata Alkalmazottak Szövetségének elnöke.

Bärbel Bas, a kormány munkaügyi minisztere értetlenségét fejezte ki a kancellár kijelentése miatt. Szerinte Merz azt a benyomást keltette, hogy az embereknek a jövőben mindent magánúton kellene biztosítaniuk.

Sokan úgy értelmezték ezt, hogy a jövőben a nekik járó törvényes és tisztességes nyugdíjat sem kapják meg

– fogalmazott a miniszter.

A kancellár beszédében arra utalt, hogy a törvényes nyugdíj már nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonal hosszabb távú biztosításához.

Ebből kiindulva úgy vélte a magánnyugdíjrendszerek tőkealapú elemeinek bevezetésére van szükség. A jelenlegi, nagyrészt önkéntes befizetések minderre nem elegendők – érvelt Merz.

A koalíciós pártok korábban egy hivatalos nyugdíjbizottságot hoztak létre, amely a nyugdíjrendszer reformjáról tanácskozik. A bizottság az előzetes tervek szerint június végén terjeszti elő ajánlásait.

.

.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×