Kecskeméten csaknem ezren vettek részt a város önkormányzatának ünnepi megemlékezésén, amelyet az 1956-os emlékhelynél rendeztek. Zombor Gábor polgármester azt mondta: az iskolában ellenforradalomról, zavargásokról és csőcselékről beszéltek, de otthon, kisebb közösségben megismerhette a valóságot, amely a szabadságharcról és a hősökről szólt. A pártok és civil szervezetek koszorúzásánál az MSZP, az SZDSZ és a Fiatal Baloldal képviselőit többen kifütyülték.

Az ötven évvel ezelőtti forradalomra emlékeztek Győrött is. A megemlékezésen Borkai Zsolt polgármester emlékeztetett a mártírokra, a bebörtönzöttekre, a meghurcoltakra és az idegenbe üldözöttekre. Mint mondta: azokon az októberi napokon minden zsarnok megtanulhatta, hogy a népet csak ideig-óráig lehet becsapni, megfélemlíteni. Az ünneplők megkoszorúzták az 1956-os emlékművet és Szigethy Attilának, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnökének emléktábláját.

Csakúgy, mint a rendszerváltozás óta mindig, most is együtt koszorúztak a pártok Kazincbarcikán a BorsodChem elődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot építő magyar rabokra és német hadifoglyokra emlékezve. A több mint ezer hadifogoly 1950 és 1953 között dolgozott a vegyi üzem építkezésén, munka közben nyolcan vesztették életüket, holttestük soha nem került elő.

Emlékművet adtak át az 1956-os forradalom tiszteletére Komáromban. A szabadságharcost ábrázoló szobor talapzatán tépett plakát idézi fel Nagy Imre alakját. A szobor leleplezése után az ünnepség résztvevői a Béke Szállónál megkoszorúzták Komárom 56-os mártírja, Ács Lajos emléktábláját, aki 18 évesen részt vett a harcokban, majd a forradalom leverése után Kádár János elleni felkelést szervezett. 21 éves korában, 1959-ben kivégezték.

Az 1956-os forradalom Miskolcon elesett hősei emlékművénél kezdődött meg az esemény 50. évfordulójára rendezett ünnepség a Borsod-Abaúj-Zemlén megyei székhelyen 1956 miskolci történéseit korhű ruhába öltözött fiatalok elevenítették fel, majd az önkormányzat, politikai és társadalmi szervezetek, pártok képviselői koszorúzták meg az emlékművet.

Együtt ünnepelték Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 50. évfordulóját, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulóját a város közéletének szereplői.

Az egyetem központi épületének aulájában együttes ülést tartott a Debreceni Egyetem szenátusa, Debrecen önkormányzata és Hajdú-Bihar megye közgyűlése. Nagy János rektor arról beszélt, hogy Debrecenben a budapesti eseményeket is megelőzve fogalmazták meg követeléseiket az egyetemi fiatalok, majd hozzájuk csatlakozott a város munkássága, diáksága és vér nélkül győzött a forradalom. Megemlékezett arról is, hogy Debrecenben dördültek el először a fegyverek: az ÁVH-s sortűznek két halottja, három súlyos és három könnyű sérültje volt.

"Morál és erkölcs nélkül nem tudunk jövőt építeni, ez 1956 egyik legfontosabb üzenete" - mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város főterén rendezett ünnepségen, ahol előzőleg meggyújtották a forradalmi emlékezés lángját.

Kósa Lajos szerint, ha mi, mai magyarok belenézünk a tükörbe, amit '56 tart elénk, akkor nagyon ferde képet látunk, s ezért nem a tükör, vagyis '56 a felelős, hanem magunkat kell hibáztatni. Utalt arra, hogy az 1956-os forradalmat annak az MSZMP-nek a hívására verték le az oroszok, amely jogutódja volt az MDP-nek, s amelynek jogutódja a mai MSZP.

A szónok furcsa helyzetnek nevezte, hogy most azok is emlékeznek, akik akkor a barikád másik oldalán voltak. "Itt vannak közöttünk, nehéz ezzel megbékélni" - tette hozzá Kósa Lajos, aki szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb pártja nem volt még képes szembenézni a múltjával.