Szeptembertől 93.599 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait - jelentette be az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára.
A ponthatárok megállapításának másnapján Manherz Károly elmondta: alapvetően alacsonyabbak a pontszámok, mint tavaly.
Egy átlagos felkészültségű, középszintű érettségit tett, továbbtanulásra alkalmas jelentkező nyugodtan megkezdheti tanulmányait - tette hozzá a szakállamtitkár.
Ezt alátámasztja, hogy a tavalyi 35-tel szemben idén csak négy szakon volt szükség az elérhető maximális pontszámra a bejutáshoz.
A legnépszerűbb intézmény idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ide több mint 9.600-an jelentkeztek, a rangsorban utána következik a Szegedi Tudományegyetem 6.000, a Pécsi Tudományegyetem 5.822 és a Debreceni Egyetem 5.808 jelentkezővel.
Nem érdeklődnek a műszaki pálya iránt
A szakállamtitkár szólt arról is, hogy társadalomtudományi szakokon volt a legnagyobb túljelentkezés, ezt követték a művészeti, a jogi és a bölcsész szakok.
Manherz Károly hozzátette: európai uniós ajánlásra idén csökkentették a bölcsész és a gazdasági szakok keretszámát, növelték viszont a műszaki és a természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát.
Úgy tűnik azonban, hogy az uniós elvárások nincsenek összhangban a magyar gondolkodásmóddal, hatezerrel csökkent ugyanis a műszaki képzésekre jelentkezők száma.
Az InfoRádió által megkérdezett szociológus szerint ebben szerepe van annak, hogy a korábbi évtizedekhez képest megváltozott a műszaki területen dolgozók munkája, sokkal kevésbé végezhetnek kreatív feladatokat.
Csákó Mihály szerint a tendencia megváltoztatásához változtatni kellene a természettudományok és a reáltárgyak középiskolai oktatási módszerein.
Demográfiai okok
A jelentkezők és a felvettek tavalyhoz képest csökkenő száma és az alacsonyabb ponthatárok alapvetően nem meglepők - mondta az InfoRádiónak a Felsőoktatási Kutatóintézet csoportvezetője.
Gábor Kálmán az egyre fogyó népességet és a közoktatás színvonalának csökkenését látja a tendenciák mögött.
A szakember szerint javítani kell a középiskolai munkát, egyre több fiatalt kell arra a szintre eljuttatni, hogy egyáltalán főiskolára, egyetemre jelentkezzen.
Kérdés persze, igényli-e ezt a munkaerőpiac. A statisztikák azonban azt mutatják, sokkal nagyobb szükség lenne szakmunkásokra, mint diplomásokra.