Infostart.hu
eur:
387.56
usd:
329.1
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Megbéníthatja a fővárost az árvíz

A Duna magas vízállása miatt teljes hosszában lezárták a pesti alsó rakpartot - közölte a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. A tájékoztatás szerint hamarosan a budai oldalon is hasonló intézkedést kell elrendelni.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára korábban az InfoRádióban azt mondta: több mint 40 éve nem volt példa arra, hogy a Dunán és a Tiszán egy időben ilyen magas árhullám vonuljon le.

Varga Miklós hozzátette: hosszan tartó áradásra kell számítani az országban. A magyarországi folyókon jelenleg több mint 2200 kilométeren van árvízvédelmi készültség.

A Duna szigetközi részén harmadfokú a védekezés, a Tiszán mára mindenütt elérte az elsőfokú készültségi szintet a vízállás.

Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: az esőzés és a Kárpátokban olvadó hó hatására a Tisza kárpátaljai szakaszán harmadfokú a védekezés.

Az újabb csapadék hatására kismértékben emelkedett a belvízzel elöntött területek nagysága; jelenleg 181 ezer hektárt borít víz.

Kitelepítés?

A Római part hullámtere és a Margitsziget van a legnagyobb veszélyben a Duna áradása miatt. A fővárosban vasárnapra várják a folyó tetőzését, jelenleg 70 ezer homokzsákkal folyik a védekezés - jelentette be a védelmi bizottság ülése után a főpolgármester.

Demszky Gábor közölte: elképzelhető, hogy a Római-part hullámterében élőknek fel kell készülni a kitelepítésre. Itt jelenleg 6 ezer homokzsákkal erősítették meg a töltést.

A rakpartok teljes lezárására szakemberek szerint négy-öt napig van szükség, elképzelhető, hogy egy-két napig a 2-es villamos sem jár majd.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×